Blog

Projektmenedzsment szakmai cikkek

Havi mustra a hakni gazdaságról és a bérelt projektmenedzserről

2020. november 04.

Köszöntöm az Olvasót! Számos ismerősöm torkig van a COVID-19 vírus által kiváltott világjárvány következményeinek és tanulságainak folyamatos és ismételt csócsálásából. Ideje lenne végre valami mással is foglalkozni, így ez alkalommal napjaink egyik (a fejlett ipari országok gyakorlatában kialakult) aktuális jelenségével, a hakni avagy platform gazdaság (gig economy) kialakulásával és annak a projektmenedzseri munkára gyakorolt hatásáról írok.

A „hakni gazdaság” kifejezésre nincs egységes, széles körben elfogadott meghatározás. Több helyen (lásd pl. itt[i]) hivatkozzák Torpeynek és Hogannak az Amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal (US Bureau of Labor Statistics) honlapján elérhető fogalmi meghatározását[ii], mely szerint a hakni (gig) olyan egyszeri feladat, amely elvégzésére olyan, szükség szerint igénybe vett munkavállalót szerződtetnek, akit digitális piactereken keresztül lelnek meg és vesznek igénybe („…a gig describes a single project or task for which a worker is hired, often through a digital marketplace, to work on demand”, (Terpey és Hogan, 2016)). Lényegesen több tartalmi részletet fed fel a jelenség tartalmáról Duszynski „Gig Economy: Definition, Statistics & Trends [2020 Update]” című, statisztikai adatokkal zsúfolt posztja[iii]. Magyarul a Randstad HR szolgáltató cég honlapján találunk részletes leírást a hakni gazdaságról[iiii] és a munkaerőpiacra általában gyakorolt hatásáról.

Az Uber-t vagy Airbnb-t szokták felhozni tipikus példaként olyan digitális piactérre, ahol a haknizókat összekötik a szolgáltatásaikat igénybe vevőkkel. Itt valójában szabadúszók (freelancers) kiközvetítéséről van szó, akik bizonyos szolgáltatások nyújtanak, lásd például a Freelancer[iiiii], Fiverri[iiiiii] vagy Upwork[iiiiiii] honlapokat. Az internet kora előtt a megfelelő szabadúszók fellelése jóval esetlegesebb volt (lásd még Kuroszava „A hét szamuráj” című filmjét is).

Nekem a „hakni gazdaság” fordítás egyéként nem tetszik, mert számomra a „hakni” szónak pejoratív tartalma (is) van. Úgy érzem, hogy olyan, vélhetően silány minőségű munkára utal ez a kifejezés, amikor egy rókáról több bőrt nyúznak le. Én inkább a „digitális platformokon át elérhető és rövidtávú célirányos foglalkoztatási modellre épülő gazdaság” körülményes megfogalmazását használnám, de ez a név várhatóan nem fog sok babért learatni.

A „haknizás” persze nem új munkavállalási forma, hiszen határidős munkaszerződést vagy vállalkozási szerződést jelent, annak előnyeivel és hátrányaival, amelyeket mind a munkáltató és a munkavállaló szemszögéből vizsgálhatunk. Gyakran emlegetett előnye az ilyen határozott idejű munkakapcsolatnak a munkáltató (megbízó) oldaláról, hogy bár a kifizetett munkabér lehet, hogy magasabb, összességében mégis kisebb lesz az adott munkára fordított költség, mert nem kell a „rendes” munkavállalóknak járó egyéb juttatásokat megfizetni.

A projektek, mint egyedi, egyszeri feladatok megvalósítása esetében gyakran van szükség ilyen rövid lefutású, határozott idejű szerződésekre. Nagyon nem mindegy azonban, hogy egy projekttagot, vagy a projektmenedzsert foglalkoztatják ilyen módon egy projektben ilyen keretek között! A projekttagok esetében ez a felállás jól kezelhető a szokásos menedzseri eszközkészlettel, lásd pl. itt[iiiiiiii][iiiiiiiii].

A felbérelt projektmenedzserek foglalkoztatása (ami hakni gazdásággal együtt terjedőben van) [iiiiiiiiii][iiiiiiiiiii]), viszont egészen más történet. Ha ugyanis egy projektmenedzser „kívülről” érkezik, akkor nem rendelkezik helyismerettel, nem tudhatja, hogy ki az adott szervezet szürke eminenciása, ki az igazi játékos (hatalommal rendelkező érintett) az adott megbízó szervezetben, és így persze eleve hátrányos helyzetből indul az érintettek kezelése, illetve belső politikai játszmák megvívása során. Fordítva, ha az előbb felsorolt vezetői feladatokat nem kell ellátni az adott projektben, akkor akár jöhet is valaki kintről projektmenedzsernek. Ha tehát egy szervezetben egy projektnek várhatólag sokféle érintettje lesz, akkor a projekt előkészítését célszerű egy belső (azaz a munkaviszonyban álló) kollégára bízni. Amikor pedig már jól látható és tervezhető a projekt menete, akkor ezen részek megvalósítását célszerű lehet külső projektmenedzserre bízni, akit nem kötnek a szervezet informális belső alkui és következetesen haladhat a tervek szerint.

Van itt még egy fontos szempont egy bérelt projektmenedzser igénybevételénél. Egy szabadúszó projektmenedzser foglalkoztatása ugyanis más, mint amikor egy erre szakosodott tanácsadó cégtől vesz valaki igénybe projektmenedzseri szolgáltatást. A szabadúszók esetében a megbízó rendszerint nagyobb kockázatot vállal; míg a professzionális tanácsadó cég rendszerint magasabb árszintjét az alacsonyabb mértékű kockázat indokolja mind a szolgáltatás minősége, mind a megbízhatósága tekintetében. Egy tanácsadó cégtől igénybe vett szolgáltatás esetében a cég neve, „brand-je” a garancia, és ha bármi okból kiesne az egyén, akkor lesz más, aki a helyére lép. A szabadúszók piaca viszont egy tömegcikk (commodity) piacához hasonlítható, ahol a szabad verseny kegyetlen szabályait lehet - elvben - érvényesíteni. Egy professzionális szolgáltató igénybevétele esetében viszont gyakran inkább stratégiai szövetségről beszélhetünk.

Ahány ház, annyit szokás; számos indok vezethet ahhoz a döntéshez, hogy észszerű legyen egy projekt menedzserét bérelni (kívülről hozni). Az előzőekben két döntési szempontra hívtam fel a figyelmet, nevezetesen a menedzselendő projekt „átpolitizáltságára” és az igénybe vett projektmenedzseri szolgáltatás minőségére és megbízhatóságára. A döntéshozónak azonban mindig észben kell tartania, hogy nincsen rózsa tövis nélkül: csak akkor folyamodjon ehhez a megoldáshoz, ha a mérleg egyértelműen az előnyök oldalára billen!

Klimkó Gábor

___________________________
[i] lásd https://www.randstad.hu/workforce-insights/munkaeropiac/mi-is-az-a-gig-economy/
[ii] Torpey, E.  & Hogan, A. (2016) Buerau of Labor Sat
[iii] Duszynski, M( 2020) Gig Economy: Definition, Statistics & Trends [2020 Update], lásd https://zety.com/blog/gig-economy-statistics
[iiii] lásd https://www.randstad.hu/workforce-insights/munkaeropiac/mi-is-az-a-gig-economy/
[iiiii] lásd https://www.freelancer.com/​​​​​​​
[iiiiii] lásd https://www.fiverr.com/
[iiiiiii] lásd https://www.upwork.com/​​​​​​​
[iiiiiiii] lásd https://www.projectmanager.com/blog/build-team-of-freelancers​​​​​​​
[iiiiiiiii] lásd https://www.projectmanager.com/blog/how-to-succeed-in-the-gig-economy​​​​​​​
[iiiiiiiii] lásd https://www.pmi.org/learning/library/pursing-global-opportunities-freelance-project-managers-2653
[iiiiiiiiii] lásd https://www.pmi.org/learning/careers/freelance-project-manager​​​​​​​

“Elgondolkodtató egy szakmai baklövésről, vívódásról hallani, amit egy gyakorlott projektvezető követ el. Nem, nem a kárörvendés végett. Az ügy tanulsága miatt. Engem az is energiával tölt fel, ha meghallgatok pár történetet, kézzelfogható dolgot a projektmenedzsment világából. Legyen az bármilyen apró. A történeteknek ereje van. Ami miatt még szeretem őket, hogy emberközeliek, emlékezetesek és rólunk szólnak. Néha édes, de keserű. Mint a Tonik!
A PMSZ Tonik sorozat egy két hetente megjelenő írás, ami röviden, töményen fogalmaz meg eseteket a projektek világából. A középpontban az ember, a csapat és a projektvezetés áll. Nem a kemény módszertanokról szól. A való világot mutatja. Néhány perc alatt elolvasható történetek ezek, melyek frissítően hatnak a napi „robotban” és bízom benne, hogy tanulsággal is szolgálnak. Fogadjátok szeretettel írásaimat!”

Havi mustra a hakni gazdaságról és a bérelt projektmenedzserről

2020. november 04.

Köszöntöm az Olvasót! Számos ismerősöm torkig van a COVID-19 vírus által kiváltott világjárvány következményeinek és tanulságainak folyamatos és ismételt csócsálásából. Ideje lenne végre valami mással is foglalkozni, így ez alkalommal napjaink egyik (a fejlett ipari országok gyakorlatában kialakult) aktuális jelenségével, a hakni avagy platform gazdaság (gig economy) kialakulásával és annak a projektmenedzseri munkára gyakorolt hatásáról írok.

A „hakni gazdaság” kifejezésre nincs egységes, széles körben elfogadott meghatározás. Több helyen (lásd pl. itt[i]) hivatkozzák Torpeynek és Hogannak az Amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal (US Bureau of Labor Statistics) honlapján elérhető fogalmi meghatározását[ii], mely szerint a hakni (gig) olyan egyszeri feladat, amely elvégzésére olyan, szükség szerint igénybe vett munkavállalót szerződtetnek, akit digitális piactereken keresztül lelnek meg és vesznek igénybe („…a gig describes a single project or task for which a worker is hired, often through a digital marketplace, to work on demand”, (Terpey és Hogan, 2016)). Lényegesen több tartalmi részletet fed fel a jelenség tartalmáról Duszynski „Gig Economy: Definition, Statistics & Trends [2020 Update]” című, statisztikai adatokkal zsúfolt posztja[iii]. Magyarul a Randstad HR szolgáltató cég honlapján találunk részletes leírást a hakni gazdaságról[iiii] és a munkaerőpiacra általában gyakorolt hatásáról.

Az Uber-t vagy Airbnb-t szokták felhozni tipikus példaként olyan digitális piactérre, ahol a haknizókat összekötik a szolgáltatásaikat igénybe vevőkkel. Itt valójában szabadúszók (freelancers) kiközvetítéséről van szó, akik bizonyos szolgáltatások nyújtanak, lásd például a Freelancer[iiiii], Fiverri[iiiiii] vagy Upwork[iiiiiii] honlapokat. Az internet kora előtt a megfelelő szabadúszók fellelése jóval esetlegesebb volt (lásd még Kuroszava „A hét szamuráj” című filmjét is).

Nekem a „hakni gazdaság” fordítás egyéként nem tetszik, mert számomra a „hakni” szónak pejoratív tartalma (is) van. Úgy érzem, hogy olyan, vélhetően silány minőségű munkára utal ez a kifejezés, amikor egy rókáról több bőrt nyúznak le. Én inkább a „digitális platformokon át elérhető és rövidtávú célirányos foglalkoztatási modellre épülő gazdaság” körülményes megfogalmazását használnám, de ez a név várhatóan nem fog sok babért learatni.

A „haknizás” persze nem új munkavállalási forma, hiszen határidős munkaszerződést vagy vállalkozási szerződést jelent, annak előnyeivel és hátrányaival, amelyeket mind a munkáltató és a munkavállaló szemszögéből vizsgálhatunk. Gyakran emlegetett előnye az ilyen határozott idejű munkakapcsolatnak a munkáltató (megbízó) oldaláról, hogy bár a kifizetett munkabér lehet, hogy magasabb, összességében mégis kisebb lesz az adott munkára fordított költség, mert nem kell a „rendes” munkavállalóknak járó egyéb juttatásokat megfizetni.

A projektek, mint egyedi, egyszeri feladatok megvalósítása esetében gyakran van szükség ilyen rövid lefutású, határozott idejű szerződésekre. Nagyon nem mindegy azonban, hogy egy projekttagot, vagy a projektmenedzsert foglalkoztatják ilyen módon egy projektben ilyen keretek között! A projekttagok esetében ez a felállás jól kezelhető a szokásos menedzseri eszközkészlettel, lásd pl. itt[iiiiiiii][iiiiiiiii].

A felbérelt projektmenedzserek foglalkoztatása (ami hakni gazdásággal együtt terjedőben van) [iiiiiiiiii][iiiiiiiiiii]), viszont egészen más történet. Ha ugyanis egy projektmenedzser „kívülről” érkezik, akkor nem rendelkezik helyismerettel, nem tudhatja, hogy ki az adott szervezet szürke eminenciása, ki az igazi játékos (hatalommal rendelkező érintett) az adott megbízó szervezetben, és így persze eleve hátrányos helyzetből indul az érintettek kezelése, illetve belső politikai játszmák megvívása során. Fordítva, ha az előbb felsorolt vezetői feladatokat nem kell ellátni az adott projektben, akkor akár jöhet is valaki kintről projektmenedzsernek. Ha tehát egy szervezetben egy projektnek várhatólag sokféle érintettje lesz, akkor a projekt előkészítését célszerű egy belső (azaz a munkaviszonyban álló) kollégára bízni. Amikor pedig már jól látható és tervezhető a projekt menete, akkor ezen részek megvalósítását célszerű lehet külső projektmenedzserre bízni, akit nem kötnek a szervezet informális belső alkui és következetesen haladhat a tervek szerint.

Van itt még egy fontos szempont egy bérelt projektmenedzser igénybevételénél. Egy szabadúszó projektmenedzser foglalkoztatása ugyanis más, mint amikor egy erre szakosodott tanácsadó cégtől vesz valaki igénybe projektmenedzseri szolgáltatást. A szabadúszók esetében a megbízó rendszerint nagyobb kockázatot vállal; míg a professzionális tanácsadó cég rendszerint magasabb árszintjét az alacsonyabb mértékű kockázat indokolja mind a szolgáltatás minősége, mind a megbízhatósága tekintetében. Egy tanácsadó cégtől igénybe vett szolgáltatás esetében a cég neve, „brand-je” a garancia, és ha bármi okból kiesne az egyén, akkor lesz más, aki a helyére lép. A szabadúszók piaca viszont egy tömegcikk (commodity) piacához hasonlítható, ahol a szabad verseny kegyetlen szabályait lehet - elvben - érvényesíteni. Egy professzionális szolgáltató igénybevétele esetében viszont gyakran inkább stratégiai szövetségről beszélhetünk.

Ahány ház, annyit szokás; számos indok vezethet ahhoz a döntéshez, hogy észszerű legyen egy projekt menedzserét bérelni (kívülről hozni). Az előzőekben két döntési szempontra hívtam fel a figyelmet, nevezetesen a menedzselendő projekt „átpolitizáltságára” és az igénybe vett projektmenedzseri szolgáltatás minőségére és megbízhatóságára. A döntéshozónak azonban mindig észben kell tartania, hogy nincsen rózsa tövis nélkül: csak akkor folyamodjon ehhez a megoldáshoz, ha a mérleg egyértelműen az előnyök oldalára billen!

Klimkó Gábor

___________________________
[i] lásd https://www.randstad.hu/workforce-insights/munkaeropiac/mi-is-az-a-gig-economy/
[ii] Torpey, E.  & Hogan, A. (2016) Buerau of Labor Sat
[iii] Duszynski, M( 2020) Gig Economy: Definition, Statistics & Trends [2020 Update], lásd https://zety.com/blog/gig-economy-statistics
[iiii] lásd https://www.randstad.hu/workforce-insights/munkaeropiac/mi-is-az-a-gig-economy/
[iiiii] lásd https://www.freelancer.com/​​​​​​​
[iiiiii] lásd https://www.fiverr.com/
[iiiiiii] lásd https://www.upwork.com/​​​​​​​
[iiiiiiii] lásd https://www.projectmanager.com/blog/build-team-of-freelancers​​​​​​​
[iiiiiiiii] lásd https://www.projectmanager.com/blog/how-to-succeed-in-the-gig-economy​​​​​​​
[iiiiiiiii] lásd https://www.pmi.org/learning/library/pursing-global-opportunities-freelance-project-managers-2653
[iiiiiiiiii] lásd https://www.pmi.org/learning/careers/freelance-project-manager​​​​​​​