Blog

Projektmenedzsment szakmai cikkek

Havi mustra – dialektika a gyakorlatban: a hibrid projektmenedzsment feltűnése

2016. június 04.

Havi mustra – dialektika a gyakorlatban: a hibrid projektmenedzsment feltűnése Rovatvezető: Klimkó Gábor

Köszöntöm a bejegyzés Olvasóit!

Köszöntöm a bejegyzés Olvasóit! Ez alkalommal az új csodaszer, a „hibrid projektvégrehajtás” gondolatkörére [Rahmanian, M. (2014). A Comparative Study on Hybrid IT Project Managment. International Journal of Computer and Information Technology, 3(05).] vetünk egy röpke pillantást. E fogalom a www.projectmanagement.com honlapon található cikkek alapján azt fedi, hogy az agilis és a tradicionális életciklus-modell valamely keverékét használják, mindkét világ valamely értelemben vett legjobb részét. Megjegyzendő, hogy a kifejezés nem éppen új, Cobb 2011-es könyvében már használta [Cobb, G. (2011) Making Sense of Agile Project Management: Balancing Control and Agility. Wiley.], de most valahogy, valamiért felkapott lett.

Korábban már esett szó arról, hogy az agilis projektmenedzsmentet (ami nem pontosan azonos az agilis életciklus-modellel), egyes források varázsszerként kezelik. Ha már itt tartunk, nemrégiben jelent meg a VersionOne éves felmérése az agilis gyakorlatokról, az State of Agile Report . Érdemes beleolvasni, még akkor is, ha a valódi fókusza szoftverfejlesztés.

A különböző szerzők meglehetős általánosságban írják le, mi is értendő konkrétan a hibridség alatt. Az egyik forrás szerint az alábbiak jellemzik a hibrid megközelítésű szoftverfejlesztési projekteket:

  • A feladatokat és követelményeket felhasználói történetekből (user stories) származtatják.
  • A követelmények teljesülését végig (end-to-end) következetesen követik.
  • Vizuális megjelenítést használnak a verziók követésénél.Az előrehaladás napi követésére kanban tábla áll rendelkezésre.
  • Formális tesztmenedzsmentet használnak (tesztesetek meghatározása és ismételt használata, futtatása)

Mi tagadás, ez meglehetősen ad-hoc jellemzésnek tűnik. Miért pont ezek, és mi maradt ki? Más szerzők azt állítják, hogy a projektek valójában mindig hibrid természetűek, de azt nem részletezik, hogy ez konkrétan mit takar . Megint mások [Lozo, G., & Jovanović, S. (2012). A Flexible Hybrid Method for IT Project Management. Journal of Emerging Trends in Computing and Information Sciences, 3(7).] olyan mozzanatokat emelnek ki, melyeket mind a vízesés, mind az agilis megközelítésben használhatnak, úgymint részletes tervezés, a fejlesztő csapat illesztése, stb. Többen kontingencia-modell felállítását javasolják a fogalom vizsgálata kapcsán. Ezekben a modellekben szempontokat sorolnak fel (1), (2) melyek értékelése alapján valamilyen értelemben ki lehet választani az optimális projektmenedzselési megközelítést. A hibriditás valódi lényege ettől még mindig homályban marad.

Ha valami, jelen esetben az agilitás mellett sokan törnek lándzsát, akkor előbb-utóbb megjelennek a kritikai észrevételek is, majd a dialektika jegyében szintetizáló törekvések látnak napvilágot. Jómagam egy ilyen folyamat termékének látom a hibrid projektmenedzsment fogalmának felszínre kerülését. Ezek után világos a régi-új fogalomhoz történő helyes hozzáállás mikéntje:

  • A kritikátlan lelkesedésre hajlamos lelkek használják gyakran és elkötelezetten az új marketinges mantrát, és ezzel nyűgözzék le környezetüket.
  • A hozzám hasonló elvi szőrszálhasogatók is hivatkozhatnak rá bátran, kellő tudálékossággal hozzátéve, hogy nincs új a nap alatt, láttak már ilyesmit.
  • A gyakorlat embere pedig most is csak törekedjen arra, hogy használja az eszét és ne legyen a dogmák és a szómágia rabja. Annyit használjon a projektjében az agilis megközelítésből, amennyire éppen szüksége van (segítségképpen lásd a fontosabb agilis vezetés-szervezési elemek kihüvelyezését [Klimkó, G. (2014). Az agilis szemlélet első két évtizede (First two decades of agility). Vezetéstudomány/Budapest Management Review, 45(7-8), 86-96].

Összességében, ha úgy adódik, nyugodtan használhatjuk a hibrid projektmenedzsment kifejezést. Mivel nem tudja senki, mi is ez, ezért mindenkinek tetszeni fog. Azért, ha lehet, térjünk ki a részletek taglalása elől.

Rovatvezető: Klimkó Gábor, Elnökhelyettes, PMSZ

“Elgondolkodtató egy szakmai baklövésről, vívódásról hallani, amit egy gyakorlott projektvezető követ el. Nem, nem a kárörvendés végett. Az ügy tanulsága miatt. Engem az is energiával tölt fel, ha meghallgatok pár történetet, kézzelfogható dolgot a projektmenedzsment világából. Legyen az bármilyen apró. A történeteknek ereje van. Ami miatt még szeretem őket, hogy emberközeliek, emlékezetesek és rólunk szólnak. Néha édes, de keserű. Mint a Tonik!
A PMSZ Tonik sorozat egy két hetente megjelenő írás, ami röviden, töményen fogalmaz meg eseteket a projektek világából. A középpontban az ember, a csapat és a projektvezetés áll. Nem a kemény módszertanokról szól. A való világot mutatja. Néhány perc alatt elolvasható történetek ezek, melyek frissítően hatnak a napi „robotban” és bízom benne, hogy tanulsággal is szolgálnak. Fogadjátok szeretettel írásaimat!”

Havi mustra – dialektika a gyakorlatban: a hibrid projektmenedzsment feltűnése

2016. június 04.

Havi mustra – dialektika a gyakorlatban: a hibrid projektmenedzsment feltűnése Rovatvezető: Klimkó Gábor

Köszöntöm a bejegyzés Olvasóit!

Köszöntöm a bejegyzés Olvasóit! Ez alkalommal az új csodaszer, a „hibrid projektvégrehajtás” gondolatkörére [Rahmanian, M. (2014). A Comparative Study on Hybrid IT Project Managment. International Journal of Computer and Information Technology, 3(05).] vetünk egy röpke pillantást. E fogalom a www.projectmanagement.com honlapon található cikkek alapján azt fedi, hogy az agilis és a tradicionális életciklus-modell valamely keverékét használják, mindkét világ valamely értelemben vett legjobb részét. Megjegyzendő, hogy a kifejezés nem éppen új, Cobb 2011-es könyvében már használta [Cobb, G. (2011) Making Sense of Agile Project Management: Balancing Control and Agility. Wiley.], de most valahogy, valamiért felkapott lett.

Korábban már esett szó arról, hogy az agilis projektmenedzsmentet (ami nem pontosan azonos az agilis életciklus-modellel), egyes források varázsszerként kezelik. Ha már itt tartunk, nemrégiben jelent meg a VersionOne éves felmérése az agilis gyakorlatokról, az State of Agile Report . Érdemes beleolvasni, még akkor is, ha a valódi fókusza szoftverfejlesztés.

A különböző szerzők meglehetős általánosságban írják le, mi is értendő konkrétan a hibridség alatt. Az egyik forrás szerint az alábbiak jellemzik a hibrid megközelítésű szoftverfejlesztési projekteket:

  • A feladatokat és követelményeket felhasználói történetekből (user stories) származtatják.
  • A követelmények teljesülését végig (end-to-end) következetesen követik.
  • Vizuális megjelenítést használnak a verziók követésénél.Az előrehaladás napi követésére kanban tábla áll rendelkezésre.
  • Formális tesztmenedzsmentet használnak (tesztesetek meghatározása és ismételt használata, futtatása)

Mi tagadás, ez meglehetősen ad-hoc jellemzésnek tűnik. Miért pont ezek, és mi maradt ki? Más szerzők azt állítják, hogy a projektek valójában mindig hibrid természetűek, de azt nem részletezik, hogy ez konkrétan mit takar . Megint mások [Lozo, G., & Jovanović, S. (2012). A Flexible Hybrid Method for IT Project Management. Journal of Emerging Trends in Computing and Information Sciences, 3(7).] olyan mozzanatokat emelnek ki, melyeket mind a vízesés, mind az agilis megközelítésben használhatnak, úgymint részletes tervezés, a fejlesztő csapat illesztése, stb. Többen kontingencia-modell felállítását javasolják a fogalom vizsgálata kapcsán. Ezekben a modellekben szempontokat sorolnak fel (1), (2) melyek értékelése alapján valamilyen értelemben ki lehet választani az optimális projektmenedzselési megközelítést. A hibriditás valódi lényege ettől még mindig homályban marad.

Ha valami, jelen esetben az agilitás mellett sokan törnek lándzsát, akkor előbb-utóbb megjelennek a kritikai észrevételek is, majd a dialektika jegyében szintetizáló törekvések látnak napvilágot. Jómagam egy ilyen folyamat termékének látom a hibrid projektmenedzsment fogalmának felszínre kerülését. Ezek után világos a régi-új fogalomhoz történő helyes hozzáállás mikéntje:

  • A kritikátlan lelkesedésre hajlamos lelkek használják gyakran és elkötelezetten az új marketinges mantrát, és ezzel nyűgözzék le környezetüket.
  • A hozzám hasonló elvi szőrszálhasogatók is hivatkozhatnak rá bátran, kellő tudálékossággal hozzátéve, hogy nincs új a nap alatt, láttak már ilyesmit.
  • A gyakorlat embere pedig most is csak törekedjen arra, hogy használja az eszét és ne legyen a dogmák és a szómágia rabja. Annyit használjon a projektjében az agilis megközelítésből, amennyire éppen szüksége van (segítségképpen lásd a fontosabb agilis vezetés-szervezési elemek kihüvelyezését [Klimkó, G. (2014). Az agilis szemlélet első két évtizede (First two decades of agility). Vezetéstudomány/Budapest Management Review, 45(7-8), 86-96].

Összességében, ha úgy adódik, nyugodtan használhatjuk a hibrid projektmenedzsment kifejezést. Mivel nem tudja senki, mi is ez, ezért mindenkinek tetszeni fog. Azért, ha lehet, térjünk ki a részletek taglalása elől.

Rovatvezető: Klimkó Gábor, Elnökhelyettes, PMSZ