Köszöntöm az Olvasót! A PMI Project Management Book of Knowledge (PMBOK) kiadványának új kiadásáról[1] már kétszer írtam, egyszer egy áttekintést[2], aztán némi kesergést a beszerzésmenedzsment elvesztése miatt[3]. Ez alkalommal egy olyan témát boncolgatok, ami részben erősebb, tartalmasabb lett, részben pedig háttérbe szorult; ez a projektminőség kérdése.

Mielőtt ebbe belefognék, egy jó hírt közölhetek (ha valaki esetleg még nem tudna róla): elkészült az új PMBOK változat magyar fordítása, a sajtó alá rendezése folyamatban van. A hírt a PMI Budapest Chapter éves rendezvényén, a tizedik Art of Projects konferencián[4] jelentették be. Nemsokára tehát az érdeklődök magyarul is tanulmányozhatják a művet. Itt szeretném azért azt megjegyezni, hogy az angol eredeti forgatása továbbra is haszonnal járhat, mert kutya nehéz szabatos, de az értelmet hűen visszadó fordítást készíteni, mint azt mindjárt alább demonstrálni is szándékozom. Még egy fontos előzetes megjegyzés: a PMBOK korábbi változata[5] továbbra is használható marad. Egész pontosan a hetedik kiadásban szereplő ANSI szabvány lényegesen változott, viszont a PMBOK 6. kiadásában közreadott folyamatközpontú leírás kulcsgondolatai és fogalmai továbbra is érvényesek maradnak („key learnings and concepts from the PMBOK® Guide – Sixth Edition remain valid” [6]),

Korábban a projektminőség kérdéseivel önálló tudásterület foglalkozott, ahol a PMBOK kiadásaiban stabilan három folyamatot tárgyaltak. A hetedik kiadásteljesítményterületei (ez lett a performance domain hivatalos fordítása) közé azonban nem került be a minőség kezelése. Bekerült viszont az ANSI/PMI 99-001-2021 szabványban[7] felsorolt (projektmenedzsment) elvek (principles) közé az „Építsd be a minőséget a folyamatokba és az eredménytermékekbe” elv (ez saját fordítás); eredetiben „Build quality into processes and deliverables”. Ebben az értelemben az új kiadásban magasabb szinten kezelik a minőség kérdéseit, az is igaz viszont, hogy ez mindösszesen három oldal terjedelemre szorítkozik (ANSI/PMI 99-001-2021, pp. 47-49.)

Minden elv tartalmi ismertetését egy vezetői összefoglalóra hajazó összegzés, illetve a legfontosabb állítások felsorolása követ. Az alábbi összegzés (is) a saját fordításom, miszerint ez „olyan minőségi szemlélet alkalmazása, mely a projekt célkitűzéseinek megfelelő leszállítandókat eredményez és illeszkedik a releváns érintettek szükségleteihez, használatához és elfogadási követelményeihez”. Eredetiben így hangzik a gondolat: „Maintain a focus on quality that produces deliverables that meet project objectives and align to the needs, uses, and acceptance requirements set forth by relevant stakeholders.” (p. 47.) Az ehhez társuló három kulcsüzenet közül az első kettő az előző mondat parafrazeálása, hanem a harmadik új: „a minőség magában foglalja annak biztosítását, hogy a projektfolyamatok megfelelőek és a lehető legeredményesebbek legyenek”. Angolul „Project quality entails ensuring project processes are appropriate and as effective as possible” (uo.) Azt hiszem, ezen a ponton már világos, miért lesz érdemes az angol eredetit továbbra is tanulmányozni (bármi is szerepel a hivatalos fordításban).

A felvezetés után a minőség fogalmának kibontását találja az Olvasó, amely eltér a PMBOK előző kiadásában található gondolatoktól; rövidebb és nélkülözi a konkrét példákat. Nem kezdőknek való.

Mint arról már írtam[8], az ANSI szabványt követő (szűkebb értelemben vett) PMBOK három nagyobb részre bomlik. Az első a projektmenedzsment teljesítményterületeket ismerteti; a második a teljesítményterületek testreszabásának szempontjait és kérdéseit; a harmadik rész pedig a projektmenedzsment gyakorlatában használatos modelleket, módszereket és ún. „artifaktokat” (konkrét dolgokat, pl. dokumentumokat) mutatja be.

 Az egyes teljesítményterületek ismertetésében az alábbi módon jelenik meg minőség:

• az érintett (stakeholder) teljesítményterületen megjegyzik, hogy az érintettek határozzák meg a projekt eredménytermékei elfogadási kritériumait;
• a csapat teljesítményterületen (team) megemlítik, hogy a minőség elérése konfliktusokat eredményezhet
• a fejlesztési megközelítés és az életciklusmodellel kapcsolatos tevékenységek (development approach and life cycle) teljesítményterületén röviden hivatkoznak az életciklus meghatározásában a minőség szerepére
• a tervezés (planning) az összehangolás szükségességére hívják fel a figyelmet
• a projekt munka (project work) a projektfolyamatok kontextusában említik meg a minőségi követelményeket
• a leszállítás (delivery) során a minőségi elvárások teljesítésére figyelmeztetnek. Ebben a részben egy teljes (három és fél oldalas) alfejezetet szentelnek a minőség kérdéseinek (2.6.3), ahol minőségköltségek okaival, csoportosításával foglalkoznak.
• a bizonytalanság (uncertainty) teljesítményterületen egyes kompromisszumok (trade-off, például minőség a költségekkel szembeállítva) szükségességére figyelmeztetnek.

Nem jelenik meg a mérés teljesítményterületén a minőség fogalma. A testreszabással foglalkozó következő részben (3. Tailoring) futólag megemlítik a folyamatos minőségjavítás lehetőségét. A 4. Modellek, módszerek és artifaktok (4. Models, methods and artifacts) részben pedig fogalmi meghatározásokat találhatunk. Jó hír, hogy ebben a részben a tervek (4.6.3) között megmaradt a minőségmenedzsment terv (quality management plan), a jelentések (4.6.7) között a minőségügyi jelentés (quality report) fogalma. Ezzel a PMBOK hetedik kiadásában be is fejeződik a minőséggel kapcsolatos gondolatok sora; utalások vannak még a függelékekben.

Ez bizony a minőség jelentőségéhez képest nem túl sok. A PMBOK 6. kiadásának folyamatközpontú szemlélete szerintem teljesebb és könnyebben emészthető a kezdő projektmenedzserek számára; a hetedik kiadás tárgyalásában a konkrét esetek, példák hiánya a megérthetőség rovására mehet. A PRINCE2 módszerben[9] például önálló terület (theme) foglalkozik a minőségügy kérdéseivel; ugyanakkor az APMBOK hetedik kiadásában[10] a minőség kérdései csak alfejezetek szintjén (4.1.5 Quality planning és 4.3.8 Quality control) jelennek meg.

A kezdők számára korábban azt javasoltam, hogy kezdjék az új PMBOK kiadás tanulmányozását a teljesítményterületek áttekintésével. A projektminőség esetében viszont inkább induljanak el az ANSI szabvány minőség elvétől; és kíséreljék meg az ott olvasottakat konkrétumokra átfordítani. A teljesítményterületeken fellelhető gondolatfoszlányokat nehéz összességükben átlátni.

Az élet nem egy habostorta, ahogy Virág elvtárs mondta.

                                                                                                                            Klimkó Gábor

[1] lásd https://www.pmi.org/pmbok-guide-standards/foundational/pmbok

[2] lásd https://pmsz.hu/hireink/havi-mustra-a-pmbok-hetedik-kiadasarol-van-uj-a-nap-alatt/

[3] lásd https://pmsz.hu/hireink/havi-mustra-rekviem-egy-hatterbe-szorulo-tudasteruletert

[4] lásd https://www.pmibudapestevents.hu/

[5] lásd https://akademiai.hu/talalatok?keyword=PMBOK

[6] lásd https://www.pmi.org/-/media/pmi/documents/public/pdf/pmbok-standards/pmbok-guide-public-faqs-1-july-2021.pdf

[7] ANSI (2021) The Project Management Standard. ANSI/PMI 99-001-2021

[8] lásd https://pmsz.hu/hireink/havi-mustra-a-pmbok-hetedik-kiadasarol-van-uj-a-nap-alatt/

[9] Axelos (2019) Managing Successful Projects with PRINCE2. The Stationery Office

[10] lAssociation for Project Management. (2019). APM Body of Knowledge. Association for Project Management.

Kép forrása: Gerd Altmann / Pixabay