A dietetikusok és az orvosok ajánlásával ellentétben hiszem, hogy a rendszeres testsúlymérés visszafogott érkezésre és sportos életmódra „kényszerít” még egy magam fajta hedonista, gasztronómiát kedvelő lényt is, mint éééén. A reggeli mázsálás elég stresszes rutin feladat ugyan (főleg 4X felett), de mégis gyors, akár aznapi beavatkozást is magával hoz, hogy a vágyott célszám teljesüljön. Ha ügyes vagyok, már másnap láthatom annak a hatását, hogy visszafogottan étkeztem vagy éppen toltam egy brutál edzést.  

Aztán persze vannak olyan hetek, hónapok, amikor eszemben sincs magam megmérni. Igen. Félek nah. Kövezzetek meg. Ebben az időszakban elszalad a ló és bizony a mérleg nyelve is. Ezt követően pedig egy nem fenntartható, már-már egészségre is ártalmas, szélsőséges diéta van kilátásban.  Szintén nem a dietetikusok ajánlásával teszem mindezt. 

Kérem, hogy ne kövessétek az életmódomat! Viszont halljátok meg azt a filozófiát, hogy amit nem mérünk, az bizony romlik. Legyen szó testsúlyról, családi kiadásokról, bevételekről, költségcsökkentésről, hatékonysági mutatókról… vagy éppen egy projekt produktum eredményességéről. 

A projektek során gyakran találkozom azzal, hogy a megrendelőkből és a stakeholderekből úgy kell kimasszírozni a KPI és riporting irányokat. Sőt! Ennél a helyzet rosszabb. Nem is igazán tudják számszerűen megfogalmazni a célszámokat vagy a mérést, mint olyat. Ilyenkor a projekt csapatnak kell felépíteni a legfontosabb mérőszámokat, azokat több körben validáltatni, majd módostítani… és a végére szépen beépül a mérési rendszerbe. 

Persze olyan is van, hogy a célszámok megfogalmazásra kerülnek ugyan, de teljesen elrugaszkodottak és teljesíthetetlenek. Ilyenkor is van felelőssége a projektnek és a projektvezetőnek. Le kell rántani a leplet az anomáliáról és a mission impossible küldetésekről. 

Mi is projektvezetőként a feladatunk, felelősségünk a mérések, KPI-ok tekintetében? A teljesség igénye nélkül: 

1. Nem mindegy, hogy milyen célszámot választunk. A saját példámból kiindulva, hajthatom én az álmodott testtömeget, ha az idő múlása vagy genetika miatt vagy „csak úgy” nem elérhető.  A projekt kontrolling esetén tűzzetek ki vagy tűzessetek ki reális elvárásokat, reális célszámokat. 
2. Rendszeresen mérjük és azokat mutassuk is meg a projekt csapatnak és a vezetőségnek is. Fontos, hogy a projekt csapat is ismerje a kitűzött célszámokat és azok mérését. 
3. Ha változtatunk a mérésen, akkor figyelmesen tegyük. Ne hasonlítsunk össze almát és körét. A mérés módszertanának ismerete minden ponton kritikus! 
4. A KPI-okat nem baj, ha az elején manuálisan gyűjtjük össze, de törekedjünk az automatizmusra és az adatok tisztaságára. Sokkal könnyebb lesz az életünk és transzparensebb is. 
5. Nem mindegy, hogy mikortól mérünk. Bizonyos mutatók, vagy akár a bázis is már a projekt tervezési, kezdeti szakaszán is releváns. Bizonyos mutatók pedig csak a projekt leszálltása után lesznek mérhetőek. 
6. Ellenőrizzük, hogy a projekt aktivitások valóban a kitűzött KPI-okra hatnak-e. Ha nem, akkor valószínűleg nem azzal foglalkozunk, amivel igazából kellene. Vagy rossz a célszámunk. 

Ez a lista bármilyen hosszú lehetne. Egy biztos. Ha valamit nem mérünk, az javulni biztosan nem fog. De romlani tuti. Ezért Ti se spóroljátok el a mérést a projektek környékén. 

Borbényi Kata 
Év Projektmenedzsere Díj 1. helyezett, 2019.