A PMSZ 39. Körkapcsolás konferenciája a fenntartható projektekről és a körforgásos gazdaságról
 

A jövőt most, a jelenben kell megalapoznunk és biztosítanunk a következő generációk számára. 

A fenntarthatóság kimeríthetetlen téma, és olyan kulcsterület, ami minden iparágban, minden szervezetben, minden projektben hangsúlyosan jelen van. 

A 39. Körkapcsolás konferencián arról beszélgetünk, hogy kinek milyen szerepe van a körforgásos gazdaságban. Közelebbről is megnézzük, milyen üzleti vonatkozásai vannak a fenntarthatóságnak az egyes szektorokban, és hogyan jelenik meg a szemlélet a projektekben.

A rendezvényre várunk minden, a jövő iránt elkötelezett projektmenedzsert!

Számos példát hozunk a multiktól a startupokig, hogy megvizsgáljuk, milyen eszközökkel rendelkeznek a cégek a fenntarthatóság biztosítására, és mi az, ami a projektek szintjén bevethető.

A tervezett témák között szerepel:

• közösségi kerékpáros rendszer
• az ökológiai lábnyomunk csökkentése
• alkalmazásfejlesztés projekt az illegális hulladéklerakók felszámolására
• környezetbarát ételrendelés
• az urbanizáció miatt elvesztett zöld területek pótlása
• greenwashing: a zöldítéssel kapcsolatos dilemmák és negatív tendenciák 

A különböző szabványok, szabályozások keretet adnak a fenntarthatósági törekvéseknek, de a megvalósítás az egyes szereplőkön, szervezeteken, vezetőkön, munkavállalókon és projektvezetőkön múlik. Hozd magaddal az ötleteidet, és gondolkozzunk közösen azon, hogyan tehetünk további konkrét lépéseket egy fenntartható világ felé!

Előadók:

Salgó István

tiszteletbeli elnök, BCSDH

Salgó István közgazdász, a pénzügyi szektorban számos területen töltött be vezető pozíciókat. 2002 és 2006 között a Pénzügyminisztérium állami vagyonért és a pénzügyi szektorért felelős helyettes államtitkára, 2006 és 2017 között az ING Bank vezérigazgatója. 2009-től a BCSDH elnöke, 2017-től tiszteletbeli elnöke. A Zwack Nyrt. Felügyelőbizottsági tagja.

Az előadás címe: Fenntarthatóság: miért, mikor, hogyan?

Az előadás rövid beharangozója:
10-15 éve még arról beszéltünk, hogy milyen fontos, hogy a gyerekeink és az unokáink milyen bolygót fognak majd tőlünk örökölni, ma már oda jutottunk, hogy ez már nem csak a jövő generációit érintő téma. 10-15 éve a fenntarthatóságra sokan jótékonysági kérdésként tekintettek, mára már széles körű tapasztalat, hogy a fenntarthatóság üzlet. Sőt elfogadottá vált, hogy a fenntarthatósági kihívásokra az üzleti szféra válaszai kulcsfontosságú szerepet játszanak. De melyek ezek a kihívások, milyen keretek között és hogyan lehet ezeket kezelni?  
 

Kiss Bálint

projektvezető, Telekom Rendszerintegráció Zrt.

Kiss Bálint 2018 óta foglalkozik közösségi bérkerékpár rendszerek értékesítésével, megvalósításával és üzemeltetésével. 2019 áprilisa óta a Magyar Telekom Csoport égisze alatt dolgozik ebben a folyamatosan fejlődő és változó iparágban. Bálint főleg a magyarországi piacra koncentrál, de szerepet vállalt többek között a Pozsonyi okos bérkerékpár rendszer kialakításában is. Számos más izgalmas projekt kötődik a nevéhez, melyek a környező országok, vagy akár Európa szerte is ritkának, egyedülállónak számítanak, ilyen például Szlovákia és Magyarország testvérvárosát összekötő Mária Valéria Bérkerékpár rendszer (Esztergom-Párkány), vagy a szintén e két ország között létesült KOMBI határon átívelő turisztikai jellegű kölcsönző rendszer (5 szlovák és 4 magyar város kapcsolódásával).
Fontos számára a sportolás és az egészséges életmód, szabadidejében heti több alkalommal fut, ezért a munkája igazán testhezálló számára, a hivatása is egyben.

Az előadás címe: Közösen, zölden, két keréken

Az előadás rövid beharangozója:
Folyamatosan bővül a Magyar Telekom Csoport referenciája, ami a közösségi bérkerékpár rendszer piacot és hálózatot illeti. Magyarországi megvalósítások és üzemeltetések mellett, vannak határon átívelő és nemzetközi sikersztorik is. Az egyedi, testreszabott rendszerek tartalmazhatnak hagyományos és elektromos kerékpárokat, hibrid töltős dokkolókat, bankkártyás terminálokat és természetesen több fajta regisztrációs és fizetési lehetőséget is. Ahány rendszer, annyi kihívás, tapasztalat és kialakítás szoktuk mondani, mert a közösségi bérkerékpár rendszerek piacán többnyire igaz, hogy ahány város annyi rendszer. Jelenleg éppen Magyarország egyik legnagyobb kizárólag elektromos kerékpárokból álló rendszerét építjük ki. 
Az előadás célja, hogy bemutassa a rendszereket, tapasztalatok szemléltessen és újabb városok figyelmébe ajánlja ezt az alternatív, környezetbarát közlekedési lehetőséget.
 

Mócsy László

Zöld Kompetencia Központ Operatív Vezető, OTP Bank Nyrt.

Mócsy László mérnök-közgazdász, több éven át Accenture üzleti tanácsadóként dolgozott számos komplex rendszerintegráció projekten, illetve folyamatok javításán. Később több nemzetközi pénzügyi-számviteli szolgáltatás outsourcing előkészítésében, illetve a szolgáltató központok vezetésében töltött be kulcs szerepet. Tavaly csatlakozott az OTP Zöld Program Igazgatóságához, mint a Zöld Kompetencia Központ operatív vezetője.

Az előadás címe: Útban a fenntarthatóság felé - egy bank szemszögéből

Az előadás rövid beharangozója:
Miért foglalkozunk a fenntarthatósággal? Mik a fő mozgatórugók? Hogyan készülünk fel a fenntarthatósági célok eléréséhez? Milyen projekt menedzsment kihívásokat tartogat a jelen helyzet és hogyan kezeljük ezeket? Ezen kérdésekre kísérelek választ adni rövid előadásomban.

Lukács Mónika

projektmenedzser, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ)

Közgazdászként végeztem a Budapesti Corvinus Egyetemen és projektmenedzserként dolgozom a KIFÜ-ben már több mint 6 éve. Az egyetemen környezetgazdálkodás szakirányon végeztem, ezért nagyon közel áll a szívemhez a fenntarthatóság. A HulaldékRadar projekt kapcsán lehetőségem volt projektmenedzserként hódolni a fenntarthatóság iránti elkötelezettségemnek.

Az előadás címe: 
HulladékRadar – alkalmazásfejlesztés projekt az illegális hulladéklerakók felszámolásáért

Az előadás rövid beharangozója:
Egy 2020-2022 között futó projekt eredményeképpen került két lépésben kialakításra a HulladékRadar néven letölthető applikáció, amely segítségével illegális hulladéklerakó-helyekre vonatkozó bejelentést lehet tenni bárkinek gyorsan és egyszerűen. Az applikáció 2020. július 22-től fogadja a bejelentéseket egyszerűsített formában. 2022. februárban megújításra került, azóta az illetékes szervezetek automatikusan továbbított adatokat dolgozhatnak fel a speciálisan erre a célra kialakított ügyintézői rendszerben, melynek eredményeképpen a felhasználó is visszacsatolást kap a bejelentése állapotáról. Az előadásban beszélek a projekt fogadtatásáról, sikeréről és nehézségeiről, amit első sorban az állandóan változó közigazgatási környezet idézett elő.
 

Dr. Horvátth Sarolta

társalapító, Rakun Dobozközösség

Dr. Horvátth Sarolta környezetvédelmi szakjogász, a Rakun Dobozközösség társalapítója és ügyvezetője. Társával 10 évig vezette a Felelős Gasztrohős Alapítvány civil szervezetet, aminek keretében kialakították a Fenntartható Vendéglátóhely minősítést és több sikeres lakossági szemléletformáló kampányt bonyolítottak le az étkezés környezeti hatásaival kapcsolatban. Jelenleg a Rakun Dobozközösség ügyvezetőjeként a társaság mindennapi tevékenységében vesz részt, forrásbevonás, sales és marketing területen rendelkezik tapasztalatokkal.

Az előadás címe: A Rakun Dobozközösség projekt

Az előadás rövid beharangozója:
A Rakun Dobozközösség nem kisebb fába vágta a fejszéjét, mint hogy az étel elvitelhez használt eldobható dobozokat kiváltsa többször használható dobozokkal. A projekt három Pilot után indult el élesen 2021 év első felében a COVID kellős közepén. Világszerte több hasonló kezdeményezés indult az elmúlt években mindegyik kicsit más, mindegyik a helyi sajátosságoknak megfelelve. A magyar dobozrendszer üzleti modelljét a megálmodói a magyar vendéglátóipart ismerve alakították ki.  Az előadáson a különböző modellek összehasonlításáról és a magyar modell kiépítésével kapcsolatos tapasztalatokról lesz szó.
 

Egyed Mónika

projektigazgató, Óbuda-Újlak Zrt.

Mónika okleveles építészmérnökként végzett a BME-n. Már gyakornokként a fenntartható építészet területén helyezkedett el, és azóta több mint 10 évet töltött ebben a szegmensben, jelenleg az Óbuda-Újlak Zrt. projektigazgatója. Olyan projekteken segített elérni a fenntartható célkitűzéseket, mint a Telekom székháza, az AGORA Budapest, vagy a Magyar Zene Háza, több iroda, oktatási, hotel, ipari-logisztikai, kereskedelmi, sport és lakóépület mellett. Az egyik legújabb és legnagyobb sikert elért projekteredménye pedig a MOL Campus fenntarthatósági eredményei.

Az előadás címe: 
Mérjük meg egy új épület fenntarthatóságát a MOL Campus példáján keresztül!

Az előadás rövid beharangozója:
Amikor az egyik legnagyobb magyar vállalat új székház építésére adja a fejét, rendkívül sok igényt kell definiálni ahhoz, hogy a projekt sikeres legyen. Szerencsés esetben a fenntarthatóság is szerepel ezek között, így volt ez a MOL Campus projekt megalapozása során is.  De mégis, hogyan definiálhatók egy építőipari beruházás fenntarthatósági célkitűzései? Hogyan mérhető a fenntarthatóság az egyes projektfázisokban?

Szarka-Kovács Kinga

projektmenedzser, MOL Nyrt.

Kinga okleveles gépészmérnökként végzett a Miskolci Egyetemen, valamint az idei évben szerezte meg ingatlanmenedzseri diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetemen. Már gyakornokként a MOL Nyrt.-nél helyezkedett el 2013-ban, 2016-ban a MOL Campus projekt indulásakor csatlakozott a csapathoz projektmenedzserként, ez idő alatt végigkísérte a projekt minden egyes lépését, külön fókuszálva a kitűzött zöld épület minősítésekre.

Az előadás címe: 
Mérjük meg egy új épület fenntarthatóságát a MOL Campus példáján keresztül!

Az előadás rövid beharangozója:
Amikor az egyik legnagyobb magyar vállalat új székház építésére adja a fejét, rendkívül sok igényt kell definiálni ahhoz, hogy a projekt sikeres legyen. Szerencsés esetben a fenntarthatóság is szerepel ezek között, így volt ez a MOL Campus projekt megalapozása során is.  De mégis, hogyan definiálhatók egy építőipari beruházás fenntarthatósági célkitűzései? Hogyan mérhető a fenntarthatóság az egyes projektfázisokban?
 

Vas Dóra

kríziskommunikációs szaktanácsadó, MatrixPR Kft.

Vas Dóra 2000 óta foglalkozik online vállalati kommunikációval. 2013 óta szervezi a Kríziskommunikáció Meetup-esteket. 1994-ben bölcsészként diplomázott, 2004 és 2007 között a BME BMA képzésén üzleti menedzsmentet tanult, 2017-ben a METU krízis- és katasztrófakommunikációs képzését végezte el. 2018-ban jelent meg könyve Ügyfélpanasz 2.0, a vevői visszajelzések jelentőségét, illetve a közösségi média korának kríziskommunikációs tanulságait dolgozza fel. 2017 óta tart vezetői tréningeket, workshopokat kríziskommunikációs és változáskommunikációs témakörökben, elsősorban felső – és középvezetőknek. Az MPRSZ kríziskommunikációs tagozatának vezetője.

Az előadás címe: Hogyan ismered fel és miért kerüld el a greenwashing 6 bűnét?

Az előadás rövid beharangozója:
A zöldmosás azt jelenti, hogy egy vállalat megalapozatlan állításokat tesz azért, hogy a fogyasztókkal elhitesse, termékei környezetbarátak, vagy a ténylegesnél nagyobb pozitív hatást gyakorolnak a környezetre. A zöldmosás károsságára az 1980-as évektől tucatnyi kutatás hívta fel a figyelmet, mára annyira átszövi a vállalatok kommunikációját, hogy szinte észre sem vesszük. Az előadás a zöldmosás 6 bűnén keresztül azt mutatja be, mit tehetünk azért, hogy elkerüljük a fogyasztók megtévesztését, de azt is megtudhatjuk, miért használják mégis olyan gyakran a megtévesztő kommunikációt a vállalatok.