PMSZ rendezvények
Egyéb rendezvények
Belépés
RENDEZVÉNYEK
PMSZ Innovációs Tagozat - 2025. május - 10 éves az NKFI Hivatal konferenciasorozat II.
Kutatási eredmények piacra vitele – A tervezőasztaltól a tárgyalóasztalig
| Időpont: | 2025. május 29. 14:00 - 17:00 |
| Helyszín: | Néprajzi Múzeum ( 1146 Budapest Dózsa György út 35. ) |
| Előadó: | Dr. Domokos Péter, Dr. Szalay Zsolt, Dr. Fleiner Rita, Barabás Réka, Dósa Gábor, Dr. Tóth Bence, Dr. Lábody Péter, Ujhegyi András, Dr. Alexy Márta, Dr. Legeza Örs, Dr. Bódis Tamás |
Pontosan egy évtizede dolgozik a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a hazai KFI ökoszisztéma építésén. Egy ilyen kerek évforduló jó alkalom a múlt eredményeinek értékelésére, de legalább ilyen fontos a jövő lehetőségeinek feltérképezése is. Ahelyett, hogy önmagunkat helyeznénk a középpontba, a támogatott vállalkozások, kutatóhelyek és projektek sikereit emeljük ki, amelyek az innováció és a gazdasági fejlődés motorjai Magyarországon.
A múlt eredményei mellett a jövő lehetőségeit kutatjuk, és arra keressük a választ, hogyan formálhatja a magyar innováció a következő évtizedet. 2025-ben egy négyrészes konferenciasorozattal ünnepli fennállásának tízéves évfordulóját az NKFI Hivatal. A cél nemcsak a visszatekintés, hanem az előretekintés is: a következő tíz év innovációs lehetőségeire és kihívásaira fókuszálva.
A konferenciasorozat minden egyes eseménye az innovációs lánc egy-egy kulcsterületére épül, bemutatva, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az ötlet megszületésétől a piaci megvalósításig vezető folyamatok. Az eseménysorozat célja, hogy összehozza a hazai innovációs ökoszisztéma szereplőit, és közösen formálják a jövőt.
Kutatási eredmények piacra vitele – A tervezőasztaltól a tárgyalóasztalig
A konferenciasorozat második eseménye a kutatási eredmények piacra vitelére fókuszál. Évente számos ígéretes kutatás születik az egyetemeken és kutatóintézetekben, mégis csak kis részükből lesz tényleges innovációs siker. A piacképes eredmények felismerése, fejlesztése és hasznosítása összetett folyamat, amelyben kulcsszerepet játszanak a megfelelő támogatási rendszerek, a technológiai transzfer intézményei és a vállalkozói szféra együttműködése.
A szakpolitika kiemelt célja az úgynevezett Deep Tech ökoszisztéma erősítése, vagyis a kutatási eredmények piacra jutásának felgyorsítása. A technológiai transzfer sikerének egyik kulcsa a megfelelő intézményi háttér, például egy egyetemi tulajdonban álló Technology Transfer Company (TTC), amely hidat képez a vállalatok és az akadémiai szféra között.
Konferenciánkon olyan vállalkozásokat mutatunk be, amelyek sikeresen törtek át a tudomány és az üzlet határvonalán, kutatásaikból piacképes terméket hozva létre. Emellett TTC-vezetők is megosztják tapasztalataikat arról, hogyan tudják elősegíteni ezt a folyamatot, és milyen akadályokkal vagy lehetőségekkel találkoznak a gyakorlatban.
A konferenciasorozatot a PMSZ és az NKFI Hivatal közösen szervezi, folytatva a két szervezet közötti gyümölcsöző együttműködést, amely az elmúlt években számos sikeres szakmai esemény és projekt alapja volt. Célunk, hogy a konferenciasorozat révén még inkább összekovácsoljuk a magyar innovációs ökoszisztéma szereplőit. Szakmai stratégiai partnereink a Magyar Innovációs Szövetség, a Nemzeti Innovációs Ügynökség, a Stradamus Zrt, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.
A konferencia programja:
Moderátor: S. Tóth Anikó, az NKFI Hivatal munkatársa
14:00 – 14:10 Köszöntő: Dr. Domokos Péter, elnök (Kutatási Kiválósági Tanács); kutatóprofesszor, az MTA és az Academia Europaea tagja
14:10 – 14:35 Dr. Szalay Zsolt tanszékvezető (BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar, Gépjárműtechnológiai Tanszék): Az egyetemi kutatástól az ipari hasznosulásig
Dr. Szalay Zsolt, a BME Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője előadásában arra keresi a választ, hogyan válhatnak az egyetemi kutatásokból piacképes megoldások és sikeres spin-off vállalkozások. A bemutató betekintést nyújt a hazai felsőoktatási innovációs ökoszisztéma aktuális kihívásaiba és lehetőségeibe, miközben gyakorlati példákon keresztül mutatja be a BME megközelítését. A prezentáció kitér az MIT modell tanulságaira, a szemléletformálás és a szabályozás szerepére, valamint arra, hogyan teremthetünk bizalomra épülő, hosszú távon fenntartható együttműködéseket az egyetemek és az ipar között.
14:35 – 15:00 Dr. Fleiner Rita intézetigazgató (Óbudai Egyetem, Kiberfizikai Rendszerek Intézet): KEPsoft: Európai vesecsere programok szoftveres támogatása
Az előadás a vesecsere programok működését és azok informatikai támogatásának lehetőségeit mutatja be, különös tekintettel a KEPsoft rendszer fejlesztésére. A vesecsere programok olyan speciális élődonoros transzplantációs együttműködések, amelyek szervezett keretet biztosítanak arra, hogy immunológiailag inkompatibilis beteg–donor párok egymás között elcseréljék donorjaikat, így biztosítva a transzplantáció lehetőségét.
Az előadás részletesen ismerteti a KEPsoft szoftver kialakításának folyamatát, amelynek célja a vesecsere körök és láncok optimalizált és biztonságos szervezése. A fejlesztést három egymásra épülő európai uniós projekt – az ENCKEP, a KEPSOFT és az EURO-KEP – támogatja, amelyek lehetőséget biztosítanak a nemzetközi szakmai együttműködésre, valamint a módszertani és technológiai tudás konszolidálására.
A szoftverfejlesztés eredményeinek fenntartható hasznosítása érdekében megalapításra került a glasgow-i székhelyű KEPsoft Collaborative nonprofit vállalkozás, amely célul tűzte ki az európai vesecsere programok szakmai és technológiai támogatását, valamint a szoftver további fejlesztését és nemzetközi adaptációját. Az előadás célja annak bemutatása, hogyan kapcsolódik össze az orvosi igény, a matematikai modellalkotás és az informatikai fejlesztés egy konkrét, klinikai hatással bíró alkalmazásban.
15:00 – 15:30 Barabás Réka tudáshasznosítási igazgató (Nemzeti Innovációs Ügynökség) és Dósa Gábor elnök vezérigazgató (Uni Inno Zrt.), vezető (Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ, Széchenyi István Egyetem): Technológiaitranszfer-cégek kettős tükörben
A fejlett országokban a termelékenység növekedésének motorja az innováció. A vállalatok számára fontos az innovációhoz, a tudásbázisokhoz való hozzáférés a versenyképességük növelése érdekében. Az egyetemek, az akadémiai szféra szerepe felértékelődik, az ott meglévő tudás, kutatói tapasztalat jelentős hozzáadott értéket képvisel a vállalatok számára. A felsőoktatási intézményeknek az oktatás és az alapkutatás mellett az úgynevezett harmadik missziós alaptevékenység terén is meg kell napjainkban felelniük, képesnek kell lenniük nemcsak kapcsolódni a vállalatokhoz, szervezetekhez, hanem a végső célt is el kell tudniuk érni velük együtt: a tudás társadalmi- és/vagy gazdasági hasznosítását. Ebben jelentős szerepe van az egyetemek mellett létrejött technológiatranszfer cégeknek. A Széchenyi István Egyetem és a Nemzeti Innovációs Ügynökség intézményi és szakpolitikai szemszögből mutatja be az elmúlt évek folyamatait, eredményeit ezen a téren.
15:30 – 15:45 Kávészünet
15:45 – 16:45 Kerekasztal-beszélgetés: Tudomány, üzlet, ember
16:45 – 17:00 Networking, kötetlen beszélgetések
elnök, Kutatási Kiválósági Tanács; kutatóprofesszor, az MTA és az Academia Europaea tagja
1994-ben szerzett kitüntetéses oklevelet az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizikus szakán. A párizsi École Normale Supérieure-ön folytatta doktori tanulmányait, PhD fokozatát 1998-ban szerezte meg. 2000-től 2003-ig Innsbruckban volt posztdoktor az EU egyéni Marie Curie ösztöndíjasaként. Hazatérése óta saját kutatócsoportot vezet a Szilárdtest-fizikai és Optikai Intézetben, ami a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont tagintézménye. 2011-ben elnyerte az MTA Lendület programjának támogatását. Munkahelyén osztályvezetői, majd igazgatóhelyettesi, és végül 2019 óta igazgatói megbízatást látott el.
Kutatási területe a kvantumoptika, amelyet elméleti és kísérletes úton is tanulmányoz. Kutatócsoportjával kiemelkedő eredményeket ért el a fény-anyag kölcsönhatás kvantumelmélete, az atomok lézeres hűtése és csapdázása, illetve a Bose-Einstein kondenzátum fizikájának kutatásában. A napjainkban robbanásszerűen kibontakozó kvantumtechnológiai kutatások számos területén tett úttörő jellegű hozzájárulást.
2017-2021 között a Nemzeti Kiválósági Program Kvantumtechnológia alprogramjában támogatott HunQuTech konzorcium megszervezője és vezetője volt, 2020-tól pedig a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium vezetője.
Tudományos közéleti tevékenysége sokoldalú, számos bizottság tagja, 2005-2017 időszakban a European Physical Journal D szerkesztője, 2019-2022 között az Amerikai Fizikai Társulat (APS) rangos újságjának, a Physical Review Letters-nek társszerkesztője (Divisional Associate Editor) volt. 2010-ben az APS "Outstanding referee" díját nyerte el.
2025-ben Széchenyi-díjat kapott kivételesen értékes tudományos pályája, a hazai kvantumoptika kutatásában végzett munkái, a kvantumtechnológia számos területén elért, jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó eredményei, valamint a nemzetközi és hazai tudományos életben egyaránt aktív közéleti tevékenysége elismeréseként.
tanszékvezető, BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar, Gépjárműtechnológiai Tanszék
Szalay Zsolt villamosmérnök, közgazdász, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárműtechnológia Tanszékének vezetője. 1995-ben villamosmérnöki, 1997-ben közgazdász diplomát szerzett, 2002-ben PhD fokozatot kapott a Műegyetemen. 2021 és 2023 között az MIT REAP programban innovációmenedzsmentet tanult. 2009 óta a Magyar Mérnökakadémia tagja, 2023-tól elnökségi tag. Több mint 30 éve foglalkozik autóipari innovációval.
Pályafutását a Knorr-Bremse-nél kezdte, ahol elektronikusan vezérelt fékrendszerek fejlesztésével foglalkozott, majd a negyedik generációs EBS rendszerek projektvezetője lett. Később saját autóipari kutatócéget alapított. Az Inventure Automotive telematikai megoldásait több mint 1 millió jármű használja világszerte, 85 országban.
2016 és 2023 között részt vett a ZalaZONE Autóipari Tesztpálya tervezésében és megvalósításában. 2005 óta a BME oktatója, 2015 óta tanszékvezetője. Alapítója és vezetője a BME Automated Drive Lab kutatócsoportnak. Kutatási területe az automatizált járműirányítás és az automatizált mobilitási rendszerek virtuális és fizikai tesztelési módszereinek kombinálása.
intézetigazgató, Óbudai Egyetem, Kiberfizikai Rendszerek Intézet
Fleiner Rita habilitált egyetemi docens, az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karán működő Kiberfizikai Rendszerek Intézetének igazgatója. PhD-fokozatát 2012-ben szerezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, Adatbázis-biztonság a kritikus infrastruktúra védelemben témakörben.
Kutatási és oktatási tevékenysége elsősorban az adatbázisok, a Big Data rendszerek, valamint az orvosi informatika területére irányul. 2016 óta vesz részt aktívan vesecsere programok kutatásában, illetve az ezekhez kapcsolódó informatikai rendszerek fejlesztésében. Emellett a kar duális képzés programjának koordinátora, valamint tagja a KEPsoft Collaborative nonprofit vállalkozás Klinikai és Tudományos Bizottságának. Szakmai munkásságát az interdiszciplinaritás jellemzi, különös hangsúlyt fektet az egészségügyi technológiák fejlesztésére, valamint az adatvezérelt döntéstámogató rendszerek gyakorlati alkalmazására.
tudáshasznosítási igazgató, Nemzeti Innovációs Ügynökség
A Corvinus Egyetemen közgazdász, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pszichológus diplomát szerzett. Doktori disszertációját jelenleg írja, kutatásának témája a hazai felsőoktatási intézmények vállalati kapcsolatainak elemzése és értékelése, a technológiatranszfer folyamatokra fókuszálva. A Nemzeti Innovációs Ügynökség tudáshasznosítási igazgatójaként az elméleti tudást gyakorlatba ültetve támogatja munkatársaival az akadémiai szférát az ott lévő tudás piaci hasznosításában. Munkatapasztalata is segíti ebben; több egyetemen, önkormányzatnál, vállalatnál irányította a stratégiai tervezési folyamatokat, majd a stratégia végrehajtását. Támogatói oldalon részt vett kutatás-fejlesztési témájú pályázatok tervezésében és végrehajtásában, program és projektszinten egyaránt.
elnök vezérigazgató, Uni Inno Zrt; vezető, Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ, Széchenyi István Egyetem
Dósa Gábor, a Széchenyi István Egyetem Technology Transfer Company vállalkozásának az Uni Inno Zrt.-nek az elnök-vezérigazgatója, valamint a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központjának központvezetője. 6 éve dolgozik a Széchenyi István Egyetem innovációs ökoszisztémájának fejlesztésén. Hozzá tartozik az Egyetem győri, mosonmagyaróvári és zalaegerszegi innovációs parkjainak koordinálása. 2008 óta kutatás-fejlesztés és projektmenedzsmenttel foglalkozik, 2015 és 2028 között a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal főosztályvezető-helyettese, korábban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnál töltött be hasonló pozíciókat.
tudományos főtitkár; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
Államtudományi és közgazdasági mesterdiplomákkal rendelkezik, maga is aktívan foglalkozik innováció-menedzsment kutatással. Az elmúlt években szorosan részt vett az innovációpolitikai reformok végrehajtásában. Közvetlenül támogatja a tudományos és nemzetközi elnökhelyettes, valamint a Kutatási Kiválósági Tanács elnökének szakmai munkáját. Részt vett többek között a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program, Technology Transfer Company és Proof of Concept koncepciók kialakításában, szakmai vezetője továbbá az NKFI Hivatal ösztöndíjprogram-portfóliójának és a Kooper projektnek.
jogi és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettes, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Lábody Péter több mint 10 éve dolgozik a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában, tevékenységi körébe kezdetben elsősorban a szerzői jogi területek, illetve a hamisított termékek és szellemi tulajdont sértő szolgáltatások ellen küzdő Hamisítás Elleni Nemzeti Testület működésének szakmai kontrollja tartozott. A szerzői jogi főosztály vezetőjeként kulcsszerepet játszott a szerzői jogi törvény 2021-ben hatályba lépő módosításának előkészítésében. Nemzetközi tapasztalatait a Szellemi Tulajdon Világszervezete Szerzői jogi Állandó Bizottságának alelnökeként, valamint a magyar álláspont európai uniós döntéshozatali folyamatokban való képviselete során szerezte. Elnökhelyettesként a jogi, nemzetközi és innovációtámogatási területek irányításával és felügyeletével foglalkozik. Hivatali feladatai mellett kutatóként, szakértőként is dolgozik, számos publikáció szerzője. Magánéletében feleségével egy ikerpárt nevelnek.
vezérigazgató, SZTE TTC Zrt.
Ujhegyi András tapasztalt, több évtizedes vezetői múlttal rendelkező üzleti szakember, aki kiemelkedő szakértelemmel irányította az IT és távközlési szektor különböző szereplőit, jelenleg pedig az SZTE TTC Zrt. vezérigazgatója.
András 2004-ben a a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett közgazdász végzettséget, a nemzetközi kapcsolatok szakértőjeként. András két és fél évtized tapasztalatával rendelkezik, az informatikai és távközlési iparág különböző területein dolgozva. Pályafutását 1998-ban a Westel Rádiótelefon Kft-nél kezdte majd egy 2,5 éves Ikarus Rt-s időszakot követően a Westel 900-nál folytatta, ezt követően az Invitech elődjénél a Vivendi Telecom Hungary-nál dolgozott előbb a B2B majd a nagykereskedelmi értékesítési vonalon. 2006-tól a HSBC Magyarország értékesítési és operatív igazgatóhelyettese, interim kereskedelmi igazgatója az eTel Magyarországnak, majd előbb az Invitel Zrt. nagykereskedelmi mobil szegmens vezetője, 2017-től pedig az MVM-Net Zrt. kereskedelmi vezérigazgató-helyettese, 2020-tól pedig a Delta Systems Kft. vezérigazgató-helyettesként a Delta csoport kereskedelmi tevékenységet irányította. András 2024-től került kinevezésre a SZTE TTC Zrt. vezérigazgatói tisztségébe. Angolul, oroszul és németül beszél.
vezérigazgató, Birdwatcher Zrt.
Alexy Márta agrármérnök, PhD fokozatát állattenyésztés tudományokból szerezte, közel tíz év agráripari tapasztalattal rendelkezik a nagyüzemi állattartási technológiák tervezésével és létesítésével kapcsolatban. 2019 óta foglalkozik precíziós állattartási technológiával (PLF), ami a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás gyakorlati alkalmazhatóságának kutatását jelenti a nagyüzemi, intenzív állattartási körülmények között. Jelenleg az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Kiberfizikai Rendszerek Intézetének habilitált egyetemi docense, az Egyetemi Kutatási és Innovációs Központ (EKIK) PLF kutatócsoportjának vezetője és a Birdwatcher startup társalapítója.
fizikus, tudományos tanácsadó, HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Magyar Tudományos Akadémia doktora
Egyetemi tanulmányait az Ohio State University-n majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, ahol 1994-ben szerzett diplomát majd 1998-ban a BME-n doktori fokozatot. Több mint tíz évet töltött el európai kutatóintézetekben és egyetemeken, többek között Franciaországban, Németországban és Svájcban.
Fő kutatási területe a tenzorhálózat algoritmusok és azon belül az úgynevezett sűrűségmátrix renormálási csoport (DMRG) algoritmus matematikai alapjainak kidolgozása és alkalmazása kvantumos rendszerek szimulációihoz. Az általa fejlesztett programcsomagot több mint két évtizede alkalmazzák nagy sikerrel szilárdtest-fizikai, kvantumkémiai, magfizikai, statisztikus fizikai és kvantuminformáció-elméleti kutatásokban. Eredményei meghatározó szerepet játszottak abban, hogy ezek a kvantumrendszerek vizsgálatára alkalmas számítási módszer széles körben elterjedt, más tudományterületeken is alkalmazható, meghatározó számítási módszerré váljon. Kutatói munkásságát több rangos hazai és nemzetközi díjjal jutalmazták, mint például az MTA Lendület-ösztöndíjjal, Humboldt-, Akadémiai-, és Hans Fischer-díjjal. Jelenleg a Müncheni Műszaki Tudományegyetem Kiemelt Tudományok Intézetének vendég kutatója is.
Közel negyven nemzetközi kutatócsoporttal és számos ipari partnerrel folytat tudományos együttműködést kvantumrendszerek klasszikus szimulációja terén. Az utóbbi években szoros együttműködésben az NVIDIA, SandboxAQ, AMD és IBM technológiai óriásokkal olyan algoritmusokon dolgozik, melyek univerzálisan skálázhatók szuperszámítógépes környezetekben, és ipari szempontokat is kielégítő szimulációk futtatását teszik lehetővé. Több mint 120 publikációval rendelkezik rangos nemzetközi folyóiratokban, és közel 100 előadást tartott meghívott előadóként.
ügyvezető, CoReLog Kft.; egyetemi adjunktus, Széchenyi István Egyetem
Dr. Bódis Tamás 2010 óta intra-logisztikai szakértőként dolgozik, 2016 óra saját tulajdonú CoReLog Kft-ben. A CoReLog Kft. víziója, raktárak és üzemek belső logisztikai működésének alkalmazkodóképessé tétele, mely által partnereink változó körülmények között is fent tudják tartani költséghatékony és eredményes működésüket.
Dr. Bódis Tamás 2019-ben doktorált a győri Széchenyi István Egyetemen, ahol jelenleg egyetemi adjunktusként oktat és kutat. Kutatási témája raktárak és üzemek alkalmazkodó képességének növelése, mely kapcsán különböző algoritmus fejlesztési témákon dolgozik doktoranduszaival.
Adaptív termelésellátást támogató algoritmus fejlesztési projektjével Gyorsító sáv pályázatot nyert el és teljesített, mellyel hidat képezett a tudományos kutatás és az ipari megvalósítás között.
A rendezvényért 3 PDU regisztrálható.
A PDU regisztrálásával kapcsolatos információk a PDU menüpontban találhatóak.
Együttműködő parterünk:
Együttműködő szakmai partnereink:
