Belépés
RENDEZVÉNYEK
PMSZ Innovációs Tagozat - 2025. november - 10 éves az NKFI Hivatal konferenciasorozat IV.
Szinergiák az innovációs ökoszisztémában
| Időpont: | 2025. november 27. 09:30 - 16:00 |
| Helyszín: | Bálna Honvédelmi Központ ( 1093 Budapest Fővám tér 11-12. ) |
| Előadó: | Hankó Balázs, Kiss Ádám, Takács Tamás, Bódis László, Farkas Szabolcs, Jakab Roland, Domokos Péter, Tóth Bence, Gulyás Balázs, Mátyus László, Endrődi Gergely, Lengyel László, Pivarcsiné Fekete Dóra, Schenk Borbála, Bodzay Brigitta, Sümeghy Gyula |
Köszönjük a konferenciát övező hatalmas érdeklődést, rendezvényünk teltházas! Több jelentkezést sajnos nem tudunk fogadni. A megértésüket köszönjük!

Pontosan egy évtizede dolgozik a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a hazai KFI ökoszisztéma építésén. Egy ilyen kerek évforduló jó alkalom a múlt eredményeinek értékelésére, de legalább ilyen fontos a jövő lehetőségeinek feltérképezése is. Ahelyett, hogy önmagunkat helyeznénk a középpontba, a támogatott vállalkozások, kutatóhelyek és projektek sikereit emeljük ki, amelyek az innováció és a gazdasági fejlődés motorjai Magyarországon.
A múlt eredményei mellett a jövő lehetőségeit kutatjuk, és arra keressük a választ, hogyan formálhatja a magyar innováció a következő évtizedet. 2025-ben egy négyrészes konferenciasorozattal ünnepli fennállásának tízéves évfordulóját az NKFI Hivatal. A cél nemcsak a visszatekintés, hanem az előretekintés is: a következő tíz év innovációs lehetőségeire és kihívásaira fókuszálva.
A konferenciasorozat minden egyes eseménye az innovációs lánc egy-egy kulcsterületére épül, bemutatva, hogyan kapcsolódnak egymáshoz az ötlet megszületésétől a piaci megvalósításig vezető folyamatok. Az eseménysorozat célja, hogy összehozza a hazai innovációs ökoszisztéma szereplőit, és közösen formálják a jövőt.
Szinergiák az innovációs ökoszisztémában
„A szinergia görög eredetű szó, amely együttműködést, együttes hatást jelent. Ez a jelenség arra utal, hogy több különböző dolog együttműködésekor a keletkezett eredmény nagyobb, mint a részek külön-külön elért eredményeinek egyszerű összege.”
A fenti rövid definíció pontosan meghatározza a szinergia fogalmát és legmélyebb lényegét: ha a különböző részek együttműködnek, az eredmény nagyobb, mint amit külön-külön tudnának elérni. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal fennállásának 10. évfordulója alkalmából szervezett négyrészes konferenciasorozat záró rendezvényének előadói és kerekasztal-részvevői arról fognak eszmét cserélni, hogy az innovációs ökoszisztéma állami szereplői hogyan tudnák a lehető legjobban kiaknázni a működésükben rejlő szinergiákat annak érdekében, hogy a hazai innovációs folyamatokat a lehető leghatékonyabban tudják támogatni. A szinergiák kiaknázása nem lehetőség, hanem kötelesség, mert ez az egyik garanciája annak, hogy Magyarország 2030-ra Európa tíz leginnovatívabb országa közé kerüljön.
A konferenciasorozatot a PMSZ és az NKFI Hivatal közösen szervezi, folytatva a két szervezet közötti gyümölcsöző együttműködést, amely az elmúlt években számos sikeres szakmai esemény és projekt alapja volt. Célunk, hogy a konferenciasorozat révén még inkább összekovácsoljuk a magyar innovációs ökoszisztéma szereplőit. Szakmai stratégiai partnereink a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ), a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, az Országos Tudományos Diákköri Tanács és a Stradamus Zrt.
A konferencia programja:
Moderátor: Krizsó Szilvia
08:45 – 09:30 Érkezés, regisztráció
09:30 – 09:40 Köszöntő: Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter (Kulturális és Innovációs Minisztérium)
09:40 – 10:05 Kiss Ádám elnök (NKFI Hivatal): 10 év az innováció és a kutatás-fejlesztés szolgálatában -- Az NKFI Hivatal helye és szerepe a KFI ökoszisztémában
Az NKFI Hivatal a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap kezelőjeként 2015-ös megalakulása óta a hazai kutatás-fejlesztés és innováció egyik legjelentősebb állami közfinanszírozást nyújtó szervezete. A pályázati rendszer működtetése mellett számos szakmai feladat révén is aktívan hozzájárul a Kormány KFI-céljainak megvalósításához, erősítve Magyarország versenyképességét és innovációs teljesítményét. A Hivatal részt vesz a KFI-stratégiák kidolgozásában és végrehajtásában, az innovációs ökoszisztéma koordinálásában és fejlesztésében, a kutatói utánpótlás erősítésében, az innovatív szemlélet terjesztésében, valamint a KFI-fókuszú nemzetközi és európai együttműködések ösztönzésében. Az előadás bemutatja, miként vált az NKFI Hivatal az elmúlt tíz évben a hazai innovációs ökoszisztéma meghatározó szereplőjévé, áttekintve főbb feladatait, eredményeit és felidézve történetének legfontosabb mérföldköveit.
10:05 – 11:05 Panelbeszélgetés: Mit tehet az állam az innováció és a kutatás-fejlesztés kiegyensúlyozott hátterének megteremtéséért?
A környezeti és gazdasági átalakulások közepette a kutatás, fejlesztés és innovációs rendszerek irányítása és hatékony támogatása az állami szereplők számára is egyre összetettebb feladat. Az OECD szerint a jelenlegi környezetben a KFI-szakpolitikáknak is reziliensebbé, hatékonyabbá és rugalmasabbá kell válniuk, hogy fenntartsák az egyensúlyt a versenyképesség, a fenntarthatóság és a társadalmi hasznosság között. Külön kihívást jelent az állami szereplők számára az, miként kezeljék az élenjáró technológiák fejlődését úgy, hogy egyszerre érvényesüljenek a nemzetgazdasági és a közösségi érdekek.
A beszélgetés központi kérdése tehát a következő: hogyan találhatja meg az állam a megfelelő szerepet a KFI ökoszisztémában – úgy, hogy ne akadályozzon, ne torzítson, hanem katalizáljon, mindezt egy olyan világban, ahol a változás az új állandó?”
11:05 – 11:25 Kávészünet
11:25 – 11:40 Domokos Péter elnök (Kutatási Kiválósági Tanács (KKT)): Kutatói kiválóság – nemzetközi mérce
Domokos Péter, a Kutatási Kiválósági Tanács elnöke „Kutatói kiválóság – nemzetközi mérce” című előadásában bemutatja a magyar kutatásfinanszírozás megújított rendszerét és annak stratégiai céljait. A Tanács új alapokra helyezte a kiválósági alapú pályázatokat, középpontban a Nemzeti Kutatási Kiválósági Programmal (NKKP). Az új rendszer jelentősen megemelt forrásokat biztosít, mind a teljes keretösszeget, mind az egyes projektek támogatását tekintve. Kiemelt cél a kutatói utánpótlás erősítése, új kutatói álláshelyek létrehozása, valamint a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő, átlátható bírálati gyakorlat meghonosítása. Domokos Péter előadása arra keresi a választ, miként válhat a támogatási rendszer nemcsak a működés fenntartásának, hanem a hazai tudományos fejlődés és nemzetközi versenyképesség motorjává.
11:40 – 12:40 Panelbeszélgetés: Hogyan tehető vonzóvá a kutatói életpálya Magyarországon?
A kerekasztal-beszélgetés a hazai kutatói életpálya helyzetét, nemzetközi összehasonlítását és vonzóbbá tételének lehetőségeit járja körül, különös tekintettel az utánpótlásra, a doktori képzés megújulására és az intézményi-pályázati környezetre. A résztvevők áttekintik a kutatói pálya lehetőségeit és nehézségeit, valamint azt, hogy milyen intézkedések segíthetik a tehetségek itthon tartását és hazahozatalát.
12:40 – 14:00 Ebédszünet, 13:30 - születésnapi köszöntő
14:00 – 14:15 Lengyel László nemzetközi és tudományos elnökhelyettes (NKFI Hivatal): Kutatás és innováció határok nélkül
Megfigyelések a nemzetközi színtéren megvalósuló kutatási együttműködéseket kialakító folyamatokról. Miért fontosak a világot értő kutatóink? Miért jó az, ha a magunk ügyeivel foglalkozunk?
14:15 – 15:15 Panelbeszélgetés: Magyar értékekből nemzetközi sikerek. Mit tesz az NKFI Hivatal annak érdekében, hogy a magyar kiválóságot nemzetközi szinten megjelenítse, erősítse?
Milyen nemzetközi kutatói stratégiaépítési és -megvalósítási lehetőségeket kínálunk? Hogyan támogatjuk a kutatócsoportok egyre magabiztosabb nemzetközi projektrészvételét? Mi a szerepe a nemzetközi együttműködések támogatásában a hazai támogatásnak? Mik azok a feladatok, amik túlmutathatnak a finanszírozó szervezet feladatain mégis szükségesek a magyar pályázók sikeres nemzetközi részvételének támogatásához?
15:15 – 16:00 A konferencia zárása, networking
kultúráért és innovációért felelős miniszter, Kulturális és Innovációs Minisztérium
A gödöllői Török Ignác Gimnáziumban érettségizett, majd a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán diplomázott gyógyszerészként. 2005-ben summa cum laude minősítéssel PhD-fokozatot szerzett. Az évek során szakvizsgát szerzett gyógyszerügyi szervezésből, igazgatásból, gyógyszerellátásból, kórházi-klinikai gyógyszerészetből, valamint gyógyszerészi gondozásból.
Rezidens gyógyszerészként kezdett dolgozni a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerügyi Szervezési Intézetében, később osztályvezető gyógyszerész és főgyógyszerész lett, majd stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes. Az igazgatás és szervezetfejlesztés mellett két évtizedes oktatói tapasztalattal is rendelkezik, 2023-ban egyetemi tanári fokozatot szerzett.
2010 és 2014 között a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, majd az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárságának gyógyszerészeti tanácsadója. 2011 és 2016 között a Gyógyszerészeti, Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet, később Állami Egészségügyi Ellátó Központ gyógyszerészeti főigazgatói tanácsadója. 2017 és 2020 között az Emberi Erőforrások Minisztériuma, majd az Innovációs és Technológiai Minisztérium orvos- és egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézmények fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa.
2020 és 2022 között az Innovációs és Technológiai Minisztérium, majd a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára, 2022 decemberétől felsőoktatásért, innovációért, szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára.
2024. július 1-től kultúráért és innovációért felelős miniszter.
elnök; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
Kiss Ádám István 2023. március 7-től a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. A Kulturális és Innovációs Minisztérium szakmai irányításával a Hivatal elnökeként részt vesz a magyar innovációs rendszer megújításának munkájában, az ökoszisztéma fejlesztését érintő pályázatok, programok, kutatások, stratégiai anyagok kidolgozásában, koordinálja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap forrásainak felhasználását. A Kulturális és Innovációs Minisztérium szakmai irányításával a Hivatal elnökeként részt vesz a magyar innovációs rendszer megújításának munkájában, az ökoszisztéma fejlesztését érintő pályázatok, programok, kutatások, stratégiai anyagok kidolgozásában, koordinálja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap forrásainak felhasználását.
A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1999-ben. Ösztöndíjasként tanult a State University of New York, Oswego pénzügyi karán.
Szakmai pályáját befektetési bankárként kezdte, 1998 és 2006 között a CA IB Tőkepiaci Tanácsadó Rt. igazgató helyettese, majd igazgatósági tagja, ahol pénzügyi tanácsadóként működött közre a társaság kiemelt privatizációs és egyéb vállalatfelvásárlással kapcsolatos ügyleteiben. 2001-ben fél évet Londonban dolgozott a CA IB energetikai csapatában.
2006-ban vezérigazgató-helyettesként csatlakozott a budapesti közüzemek számára komplex számlázási szolgáltatást végző Díjbeszedő Holding Zrt-hez. 2006-2010 között a DBH stratégiai és üzletfejlesztési vezérigazgató-helyetteseként irányította a teljes Díjbeszedő Csoport stratégiai terveinek kidolgozását és azok projekt szintű megvalósítását. 2010-2017 között a Társaság legnagyobb leányvállalatának, a Díjbeszedő Faktorháznak (DBF) a vezérigazgatója. Irányítása alatt a DBF Magyarország elsőszámú lakossági követelésvásárló pénzügyi intézményévé nőtte ki magát.
2017-2022 között pénzügyi befektetőként szerzett kisebbségi tulajdonrészt informatikai és fintech társaságokban.
2022-től a Kulturális és Innovációs Minisztériumban dolgozik miniszteri főtanácsadóként. 2023 márciusától a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke.
Szabadidejében társadalmi szervezetek munkáját segíti. 2015-2023 között kuratóriumi elnök a krónikusan beteg és lelki traumát átélt gyerekek mese- és művészetterápiás foglalkozásokkal, valamint élményprogramokkal történő gyógyítását végző Mosoly Alapítványban.
elnöki tanácsadó; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
Mind az államigazgatásban, mind az egyetemi szférában széleskörű tapasztalattal rendelkezik a kutatás, az innováció és a felsőoktatás stratégiai tervezésének, megvalósításának és koordinációjának területén. Az NKFI Hivatalban az elmúlt években közreműködött többek között a Nemzeti KFI Stratégia előkészítésében, a jelenlegi uniós ciklusra szóló Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia (S3) kidolgozásában, valamint több KFI-támogatási program tervezésében. Jelenleg az NKFI Hivatal elnöki kabinetjének tagja, elnöki tanácsadóként tevékenykedik. Szociológus végzettséggel rendelkezik, emellett agrármérnöki tanulmányokat folytatott.
innovációért felelős helyettes államtitkár, Kulturális és Innovációs Minisztérium
Bódis László közgazdász, diplomáit a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán szerezte, nemzetközi gazdálkodás alapszakon és pénzügy mesterszakon. Szakmai pályafutását a Századvég Iskola Alapítványnál és a Neumann János Egyetemen kezdte kutatóként.
A gazdaságpolitika, a gazdaságstratégia és az innováció iránti erős érdeklődése az Innovációs és Technológiai Minisztériumba vezette, ahol a gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkár kabinetfőnökeként dolgozott. 2022-ben lett a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára. E szerepkörében számos szabályozási változtatást kezdeményezett a startupok működési környezetének versenyképessebbé tétele érdekében. E munkaköre mellett 2023-tól a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatójaként tevékenykedik.
elnök, Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
Farkas Szabolcs a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke 2023. május 1-jétől. Kinevezését megelőzően a versenyszférában szabadalmi tanácsadóként szerzett tapasztalatokat, főként az iparjogvédelmi jogok megszerzésének és jogérvényesítésének folyamataiban képviselte a hazai és külföldi bejelentőket, szabadalmasokat, illetve támogatta tevékenységüket.
A Budapesti Műszaki Egyetemen okleveles vegyészként diplomázott, később mesterdiplomát szerzett biológusmérnök és orvosi biológusmérnök szakon. Pályafutását élelmiszeripari kutatóként kezdte a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézetben. 1998-tól vegyipari és biotechnológiai szabadalmakkal foglalkozott az SZTNH jogelődjénél, a Magyar Szabadalmi Hivatalnál. 2001-ben a Vegyipari és Biotechnológiai Osztály osztályvezetőjévé nevezték ki, majd 2010-ben a Szabadalmi Főosztály vezetője lett. 2014 és 2017 között a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának Műszaki elnökhelyettese volt.
Elnökként Farkas Szabolcs célja, hogy növelje a hazai innovatív szereplők iparjogvédelmi aktivitását egy proaktív, ügyfélbarát, nemzetközi szinten is elismert, digitális megoldásokat kínáló és hatékonyan működő szervezet élén. Feladatának tekinti, hogy a hazai innováció és kutatás-fejlesztés kormányzati, üzleti és érdekképviseleti szereplőivel szorosan együttműködve növelje a hazai szellemitulajdon-védelmi tudatosságot.
vezérigazgató, HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Szakmai pályafutása 2000-ben indult, csatlakozott az Ericsson Magyarország Kft.-hez, ahol kezdetben stratégiai üzleti tanácsadói feladatokat látott el, majd rendszerintegrációs és mobilbanki projektek fejlesztésével és vezetésével foglalkozott. Ezt követően a multimédia-termékek értékesítéséért volt felelős Magyarországon és Macedóniában. 2008-ban marketing- és kommunikációs igazgatónak, majd általános vezérigazgató-helyettesnek nevezték ki.
2013-tól a 2000 főt foglalkoztató (ebből 1600 fő K+F munkatárs) Ericsson Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója lett, majd 2018-tól az Ericsson nyolc országért felelős közép-európai régiós stratégiai igazgatója. Szakmai vállalati tevékenysége során számos technológiai újítás (3G, 4G, 5G) hazai bevezetésében és csúcstechnológiát képviselő kutatások és fejlesztések (mesterséges intelligencia, IoT, Edge Computing, felhőtechnológia, XR) hazai elterjesztésében, valamint a vállalat egyetemi kapcsolatainak erősítésében vállalt vezető szerepet.
elnök, Kutatási Kiválósági Tanács; kutatóprofesszor, az MTA és az Academia Europaea tagja
1994-ben szerzett kitüntetéses oklevelet az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizikus szakán. A párizsi École Normale Supérieure-ön folytatta doktori tanulmányait, PhD fokozatát 1998-ban szerezte meg. 2000-től 2003-ig Innsbruckban volt posztdoktor az EU egyéni Marie Curie ösztöndíjasaként. Hazatérése óta saját kutatócsoportot vezet a Szilárdtest-fizikai és Optikai Intézetben, ami a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont tagintézménye. 2011-ben elnyerte az MTA Lendület programjának támogatását. Munkahelyén osztályvezetői, majd igazgatóhelyettesi, és végül 2019 óta igazgatói megbízatást látott el.
Kutatási területe a kvantumoptika, amelyet elméleti és kísérletes úton is tanulmányoz. Kutatócsoportjával kiemelkedő eredményeket ért el a fény-anyag kölcsönhatás kvantumelmélete, az atomok lézeres hűtése és csapdázása, illetve a Bose-Einstein kondenzátum fizikájának kutatásában. A napjainkban robbanásszerűen kibontakozó kvantumtechnológiai kutatások számos területén tett úttörő jellegű hozzájárulást.
2017-2021 között a Nemzeti Kiválósági Program Kvantumtechnológia alprogramjában támogatott HunQuTech konzorcium megszervezője és vezetője volt, 2020-tól pedig a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratórium vezetője.
Tudományos közéleti tevékenysége sokoldalú, számos bizottság tagja, 2005-2017 időszakban a European Physical Journal D szerkesztője, 2019-2022 között az Amerikai Fizikai Társulat (APS) rangos újságjának, a Physical Review Letters-nek társszerkesztője (Divisional Associate Editor) volt. 2010-ben az APS "Outstanding referee" díját nyerte el.
2025-ben Széchenyi-díjat kapott kivételesen értékes tudományos pályája, a hazai kvantumoptika kutatásában végzett munkái, a kvantumtechnológia számos területén elért, jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó eredményei, valamint a nemzetközi és hazai tudományos életben egyaránt aktív közéleti tevékenysége elismeréseként.
tudományos főtitkár; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
Államtudományi és közgazdasági mesterdiplomákkal rendelkezik, maga is aktívan foglalkozik innováció-menedzsment kutatással. Az elmúlt években szorosan részt vett az innovációpolitikai reformok végrehajtásában. Közvetlenül támogatja a tudományos és nemzetközi elnökhelyettes, valamint a Kutatási Kiválósági Tanács elnökének szakmai munkáját. Részt vett többek között a Nemzeti Kutatási Kiválósági Program, Technology Transfer Company és Proof of Concept koncepciók kialakításában, szakmai vezetője továbbá az NKFI Hivatal ösztöndíjprogram-portfóliójának és a Kooper projektnek.
elnök, HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
Gulyás Balázs 2023 óta a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke.
Orvosi tanulmányait a Semmelweis Egyetemen végezte szülővárosában, Budapesten, ahol 1981-ben szerezte orvosi diplomáját, miközben párhuzamosan vendéghallgatóként fizikát is tanult az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A Leuveni Katolikus Egyetemen BA- és MA-diplomát szerzett filozófiából (1982, 1984), majd ugyanitt a neurobiológia terén PhD-fokozatot szerzett 1988-ban.
2012 óta a szingapúri Nanjang Technológiai Egyetem (NTU) Lee Kong Chian Orvostudományi Karán (LKCMedicine) a transzlációs idegtudományok egyetemi tanára, valamint az NTU Kognitív Neuroképalkotó Központjának (CoNiC) igazgatója. Azelőtt, hogy az LKCMedicine egyik alapító professzoraként és az orvoskaron indított neurológiai és mentálisegészség-program első vezetőjeként dolgozott, tudományos pályafutása nagy részét a svédországi Karolinska Intézetben, Stockholmban töltötte, ahol a Klinikai Idegtudományi Intézet Pszichiátriai Részlegén jelenleg is professzor.
Az Academia Europaea (Európa Akadémiája, ahol az Élettani és Idegtudományi Szakosztály elnöke), a Magyar Tudományos Akadémia, a Belga Királyi Orvostudományi Akadémia tagja, valamint a HUN-REN elnökévé történt 2023. május 1-jei kinevezéséig az Európai Kutatási Tanács „Advanced Grants Panel” -jének tagja volt. Az Imperial College London Orvostudományi Kara Agytudományok Tanszékének tiszteletbeli professzora.
elnök, Országos Tudományos Diákköri Tanács
Mátyus László egyetemi tanár 12 éve a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja, kutató és a tudományos tehetséggondozás elkötelezett híve. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1980-ban Weszprémi-díjjal szerzett orvosi diplomát. Azóta a Biofizikai és Sejtbiológiai Intézetben dolgozik, 2007 óta egyetemi tanárként. A klinikai laboratóriumi vizsgálatok szakorvosa, az MTA doktora. A Biomatematikai Tanszék alapítója, az európai, valamint a Magyar Biofizikai Társaság korábbi elnöke. Mátyus László a tudományos diákköri mozgalomban több országos tisztséget töltött be, 2011 óta szakterületi bizottsági elnök, 2016 óta elnökségi tag, 2021 óta alelnök az élettudományok területén, 2025 november 25-től az OTDT elnöke lesz. A Magyar Rektori Konferencia Orvos- és Egészségtudományi Bizottságának, valamint a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Orvosképzési Kollégiumának elnöke, Egyetemi Tanári Kollégiumának társelnöke. A Jedlik Ányos-díj, a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje és Debrecen Város Hatvany-díja kitüntetettje.
egyetemi tanár, ELTE
Endrődi Gergely kutatófizikus, szakterülete az elméleti részecskefizika. 2007-ben szerzett fizikus diplomát, majd 2011-ben doktori fokozatot részecskefizikából az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ezt követően Németországban folytatta kutatásait: először posztdoktori pozícióban a Regensburgi Egyetemen, majd Emmy Noether kutatócsoport-vezetőként a Frankfurti Goethe Egyetemen. 2020-ban a Bielefeldi Egyetem professzorává nevezték ki, 2024-ben pedig elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatását. Ugyanebben az évben az NKFIH Research Grant Hungary pályázatának nyerteseként hazatért Magyarországra, és azóta az alma materében, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozik egyetemi tanárként.
tudományos és nemzetközi elnökhelyettes; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
Mérnök-informatikus kutató és projekt koordinátor, számos K+F projektben vett részt a szoftverfejlesztési módszerek, szakterületi nyelvek kidolgozása, szoftvermodellezés, beágyazott rendszerek, valamint felhő alapú megoldások területein. Több mint 200 tudományos publikáció szerzője. Kétszer nyerte el a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat, valamint egy-egy alkalommal az Új Nemzeti Kiválóság Program posztdoktori kutatói ösztöndíjat, a BME innovációs díjat, a Kemény János díjat, valamint a Siemens Excellence Award-ot.
osztályvezető, Horizont Európa Osztály / Nemzetközi Együttműködési Főosztály; NKFI Hivatal
A Szegedi Tudományegyetem angol és ének-zene tanári diplomáinak megszerzését követően öt év tanítás után fordult a nemzetközi kapcsolatok felé, amelyben nagy szerepet játszott nemzetközi középiskolában szerzett multikulturális tapasztalata. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóságán töltött évek alatt aktívan közreműködött az egyetem nemzetközi hallgatócsere- és ösztöndíjprogramjainak működtetésében és az EELISA Európai Egyetemi Szövetség kezdeti kialakításában. A Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi projektmenedzser képzésének elvégzése után 2023-ban csatlakozott az NKFI Hivatal Nemzetközi Együttműködési Főosztályához. Osztályvezetőként a Horizont Európa kutatási keretprogram Programbizottságán és Nemzeti Kapcsolattartó Pont (NCP) hálózatán keresztül képviseli a hazai kutatási közösséget különböző nemzetközi fórumokon, illetve a támogatási keretprogramok és a szakpolitikai törekvések aktualitásainak ismeretében támogatja az itthoni kutatókat, kutatásmenedzsereket, intézményeket a sikeres pályázati részvételben.
főosztályvezető; Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
Dr. Schenk Borbála a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal Nemzetközi Együttműködési Főosztályának vezetője. Jogász, a közvetlen európai kutatás-fejlesztési keretprogramok szakértője. Több, mint 15 éve dolgozik kutatóhelyi, céges és kormányzati vezető beosztásokban a kiváló magyar kutatás és innováció európai és nemzetközi pályázati sikerességének elősegítésén. 2019-ben a Kutatásmenedzserek Európai Egyesületének elnökségi tagjává választották. A magyar Horizont Európa Nemzeti Kapcsolattartó Pont hálózat szakmai vezetője, a Horizont Európa Keretprogram Stratégiai Programbizottságában a magyar delegáció vezetője.
igazgató, BME FIEK (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Felsőoktatási Innovációmenedzsment és Együttműködési Központ)
Tanulmányaimat a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karán kezdtem és itt szereztem a doktori címemet is, majd a Kar K+F+I szervezetének vezetője voltam. A VBK-n szerzett tapasztalatokat hasznosítva részt vettem a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ kialakításában és 2017-től igazgatóhelyettesként segítettem a szervezet munkáját. A mostani nevén Felsőoktatási Innovációmenedzsment és Együttműködési központ (röviden: FIEK) összefogja és koordinálja a BME innovációs tevékenységét és karokon átívelő szolgáltatásokat nyújt az egyetem egésze számára. Szervezi az ipari partnerekkel történő kapcsolattartást, új partnerségek kialakítását, támogatja a nemzetközi és hazai nagy pályázatok menedzselését, segíti a forrásszerzést. 2024. júliusától megbízott igazgatóként célom, hogy a FIEK-ben felhalmozódott tudást, tapasztalatot és rendelkezésre álló készségeket az egyetemi kutatók minél teljesebb körű kiszolgálására fordítsam.
nemzetközi kabinetvezető, HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat
A budapesti Külkereskedelmi Főiskola elvégzését követően mesterdiplomáját a Londoni Egyetem Közgazdasági és Politikatudományi Karán (LSE) szerezte 1993-ban. Pályája során a nemzetközi kapcsolatok különféle területein dolgozott, közel 15 évig a Külügyminisztériumban, több mint 10 évet a felsőoktatási szférában. Diplomataként kétszer volt külszolgálaton: 2002 és 2006 között elsőbeosztottként szolgált Magyarország dublini nagykövetségén, majd 2011 és 2014 között Magyarország hágai nagykövete volt. Hollandiai külszolgálata során a holland kormánynál, valamint hágai székhelyű nemzetközi szervezeteknél is ellátta Magyarország képviseletét. 2007 és 2010 között a Semmelweis Egyetem nemzetközi igazgatójaként dolgozott. 2015 és 2021 júniusa között a Károli Gáspár Református Egyetemen ugyanezt a pozíciót töltötte be. 2021 óta az ELKH, majd a HUN-REN nemzetközi kabinetvezetőjeként koordinálja a HUN-REN képviseletét nemzetközi szakmapolitikai szervezetekben, valamint irányítja a kutatóhálózatot támogató nemzetközi tevékenységet.
A rendezvényért 4 PDU regisztrálható.
A PDU regisztrálásával kapcsolatos információk a PDU menüpontban találhatóak.
Együttműködő parterünk:
Együttműködő szakmai partnereink:
