A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) idén ünnepli fennállásának 10 éves évfordulóját. Ebből az alkalomból a hivatal, szoros együttműködésben a Magyar Projektmenedzsment Szövetséggel, négy részes konferenciasorozatot szervez a vállalati innováció eredményeinek, a tudományos eredmények piacra vitelének, az innováció-finanszírozás új útjainak és az innovációs ökoszisztémában rejlő szinergiák hatékony kihasználásának áttekintésére. Az első rendezvényt, amelyen az innovációban – többek közt az NKFI Hivatal támogatásainak is köszönhetően – sikeres vállalkozásoké volt a főszerep, a közelmúltban tartották meg Budapesten.

Egy évtizede, 2015-ben jött létre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal), amely egy nagyszabású, négyrészes konferenciasorozattal ünnepli meg a kerek évfordulót. A rendezvénysorozat célja nem csupán a múlt évtized eredményeinek méltatása, hanem a következő évtized innovációs lehetőségeinek feltérképezése a hazai kutatási, fejlesztési és innovációs (KFI) ökoszisztéma kulcsszereplőinek összefogása révén. Az első esemény fókuszában a vállalkozások innovációs potenciáljának erősítése állt, bemutatva, miként segítette az NKFI Hivatal támogatása a hazai cégeket versenyképesebb technológiák és termékek fejlesztésében, valamint a munkahelyteremtésben. A konferenciát az NKFI Hivatal és a Magyar Projektmenedzsment Szövetséggel (PMSZ) szoros együttműködésben szervezte, további szakmai partnereik pedig a Magyar Innovációs Szövetség, a Nemzeti Innovációs Ügynökség és a Stradamus Zrt. voltak.

Az eseményhez impozáns környezetet teremtett a budapesti Duna-parton található Stopper Úszóház, ahol a modernitás és a hagyomány tökéletes harmóniában találkozott. A hömpölygő folyóra és a városra nyíló lenyűgöző kilátás – régi és hipermodern épületekkel, távolban az Országház sziluettjével – szinte szimbolikus keretet adott a konferencia mottójának: Egy cél, ezer út – Innovációval a jövőért.

Az innováció fogalma sokak számára egy új találmány szikráját jelenti, ám a rendezvény előadói és résztvevői bebizonyították, hogy az innováció ennél jóval több: stratégia, kitartás, együttműködés és piacvezérelt gondolkodás közös eredménye – de ne szaladjunk ennyire előre. A konferenciát Kiss Ádám István, az NKFI Hivatal elnöke nyitotta meg, aki 2023 óta vezeti a szervezetet. Határozott véleménye szerint az innováció útja az egyetlen igazi növekedési lehetőség a magyar gazdaság számára. Ugyanis az innováció – ellentétben a köznapi értelmezéssel – nem csupán a nagy technológiai áttörésekről szól, hanem a vállalkozások versenyképességének növeléséről, a jelentős gazdasági, társadalmi és intellektuális hatás igényéről is. Beszédében kiemelte az NKFI Hivatal katalizátor szerepét, aminek köszönhetően az elmúlt évtizedben csaknem 3000 vállalkozás és 4400-nál több tudományos projekt juthatott több mint 700 milliárd forintnyi pályázati forráshoz, valamint több mint 13 000 egyetemista, doktorandusz, illetve fiatal kutató részesülhetett ösztöndíjban. A finanszírozás mellett azonban legalább ilyen fontosnak tartja azt a szemléletformálást és tudatos ökoszisztéma-építést, amelyet a Kulturális és Innovációs Minisztériummal, valamint a Nemzeti Innovációs Ügynökséggel végeznek szoros együttműködésben. Céljuk minden eszközzel segíteni, hogy a kutatási eredményekből, vállalkozási ötletekből piacképes termékek vagy szolgáltatások szülessenek. „Az innováció akkor sikeres, ha a kutatás és a piac kéz a kézben jár” – fogalmazott, hangsúlyozva a piaci szemlélet fontosságát.

Az innovációvezérelt gazdaság javítja a termelékenységet

Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára a magyar gazdaság innovációvezérelt növekedésének stratégiáját mutatta be. Előadásában összefoglalta a Hitelintézeti Szemle márciusi számában megjelent, átfogó szakmai elemzés legfontosabb megállapításait, amelyek a hazai innovációs ökoszisztéma helyzetéről, kihívásairól és az azokra adott válaszokról szólnak. Mint mondta, a 2010 és 2015 közötti gazdasági növekedés motorja elsősorban a foglalkoztatás dinamikus bővülése volt, amely – a kormány által másfél évtizede ígért egymillió új munkahely tényleges megteremtésével – jelentős GDP-növekedést eredményezett. Az ezt követő időszakban, 2015 és 2019 között azonban a GDP-növekedés kétharmadát már a termelékenység növekedése adta, amit döntően az innováció hajtott. „Az innovációra nem csupán egy-egy új találmányként érdemes gondolni. A modern értelemben vett innováció fogalmába éppúgy beletartozik a gyártástechnológia, a szervezeti struktúrák, a szolgáltatások, a folyamatok megújítása is.”

A helyettes államtitkár kiemelte, hogy Magyarország jelenleg az európai innovációs ranglistán rendre a 20. hely körül szerepel, a cél azonban a felső harmadba kerülés, ami a 10. hely elérését jelenti. Ehhez kulcsfontosságú, hogy a GDP-arányos kutatás-fejlesztési (K+F) ráfordítások a jelenlegi 1,4%-ról 3%-ra nőjenek. Ebben – ahogyan erről később is szó volt az eseményen – a vállalati szektor fokozott szerepvállalása is elengedhetetlen, hiszen a fejlett országokban a K+F költések kétharmadát az üzleti szféra finanszírozza, míg Magyarországon ez az arány fordított. Bódis példaként hozta fel Szingapúr, Dél-Korea és Izrael sikeres innovációs modelljeit, ahol az állam egyfajta katalizátorként működik, de az oktatás, a tudásmegosztás és a szabályozási környezet is kulcsszerepet játszik. „Az innováció nemcsak pénz kérdése, hanem együttműködés és hosszú távú stratégia eredménye” – zárta előadását.

Fajsúlyos, gyógyszeripari sikereink

Dr. Greiner István, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatója a hazai gyógyszeripar egyik legnagyobb sikertörténetét mutatta be. A Richter ugyanis évente több mint 200 millió eurót, azaz közel 80 milliárd forintot fordít K+F-re, ami a magyar „gyógyszermulti” éves árbevételének mintegy 10%-át teszi ki. A nemzetközi szinten csaknem 12 ezer főt foglalkoztató vállalatnál 1200 kutató dolgozik, és portfóliójuk jelenleg 150 készítményt tartalmaz. Greiner kiemelte, hogy egy originális gyógyszer kifejlesztése 12-15 évig tart, és ma már mintegy 2 milliárd eurós beruházást igényel, miközben a méregdrága és hosszadalmas hatóanyag-fejlesztéseknek alig 8%-a eredményez piacképes terméket. „A gyógyszeripari kutatás olyan, mint egy hosszú, kockázatos expedíció: rengeteg erőforrás kell hozzá, és a végén csak kevesen érnek célba” – fogalmazott.
A Richter egyik legnagyobb közelmúltbeli tudományos és üzleti sikere a Cariprazine hatóanyag, amelyet az amerikai AbbVie-vel közösen fejlesztettek ki. A 2015 óta forgalmazott készítmény olyan újszerű antipszichotikum, amelyet ma már világszerte 1,7 millió beteg használ, és eddig 3,3 milliárd dolláros árbevételt generált a vállalatoknak. Greiner hangsúlyozta, hogy a siker mögött az NKFI Hivatal és a kormányzat jelentős támogatásai is nagy szerepet játszottak. Az elmúlt évtizedben a Richter összesen 16,9 milliárd forint értékű támogatást kapott, ami tucatnyi sikeres K+F projekt – köztük világújdonságot jelentő gyógyszerfejlesztések – megvalósítását tette lehetővé összesen 44 milliárd forint értékben. Tevékenysége során a vállalat szorosan együttműködik olyan neves felsőoktatási intézményekkel, mint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az ELTE vagy a Pécsi Tudományegyetem, ezzel is erősítve, hogy a hazai tudásból magas hozzáadott értékű egészségipari innovációk jöjjenek létre.

Mérnöki precizitás és globális piac

Kiglics Gábor, az eCon Engineering Kft. ügyvezetője egy 110 fős, független mérnöki iroda példáján keresztül mutatta be, hogyan lehet a magyar szaktudást globális piacokon kamatoztatni. A cég virtuális szimulációs rendszerek fejlesztésére specializálódott, amelyeket például a repülőgépgyártásban használnak kompozit anyagokból készült légcsavarok megtervezésére, és olyan neves vállalatoknak szállít, mint a francia Airbus vagy a brazil Embraer. A cég, amelynek a teljesítményét a Magyar Innovációs Szövetség is díjjal ismerte el, ügyfelei között tudhatja az Axiom Space-t is, amely 2025 májusában Kapu Tibor magyar űrhajóst szállítja a Nemzetközi Űrállomásra, de partnerei közé tartozik a BMW, a Honda, a BYD, a Zeiss vagy a KTM is. Kiglics szerint egy innovatív technológiai vállalat számára az teremt optimális egyensúlyt a nyereségesség és a jövőbe való befektetés között, ha az árbevétel 5-8%-át K+F-re fordítja. „Az innováció nem sprint, hanem maraton, ahol a tudás és a kitartás egyaránt számít” – mondta. Hangsúlyozta, hogy a magyar mérnöki tudás nemzetközi szinten is versenyképes, ám a sikeres innovációhoz elengedhetetlen a hosszú távú stratégia és a támogatások tervezett, fókuszált felhasználása.

Nem elég arra várni, hogy leessen az alma!

Szigethy András, a Technoorg Linda ügyvezető igazgatója inspiráló előadásban mutatta be, hogyan lehet egy kisvállalatból globális piacvezetővé válni. A cég nagy felbontású elektronmikroszkópok mintaelőkészítő eszközeit gyártja, amelyek nélkülözhetetlenek az akár atomszerkezeti szintű anyagvizsgálatokhoz. Bár a vállalat 1990 óta működik, az első két évtizedben stagnáló árbevétellel és technológia-központú szemlélettel dolgoztak a réspiacaikra. Szigethy András édesapjától átvéve a cég vezetését radikális változtatásokat vezetett be. „Önmagában a technológiai zsenialitás nem elég, ha a termékesítés, a disztribúció és a marketing nem működik jól” – fogalmazott.

A Technoorg Linda 2014-ben új stratégiát dolgozott ki, amely az akkumulátortechnológiák piacának felfutására épített. A cég teljesen újragondolta a technológiáját, és amíg korábban egyedi, szinte prototípus-szintű gépeket árusítottak, mára egy standardizált, jól működő platformot fejlesztettek ki óriási erőfeszítéssel, szinte a nulláról. Természetesen előtte szűkítették a célpiacot is, az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó mikroszkópos anyagvizsgálatokra fókuszálva. Szerencséjükre mindehhez egy német stratégiai partnert is találtak, és az erős iparági márkával kialakított együttműködésnek köszönhetően az elmúlt 6-8 évben mintegy megötszörözték az árbevételüket. A sikeres fejlesztés 2024-ben elnyerte a Magyar Innovációs Nagydíjat, emellett a világhírű Red Dot dizájndíjjal is elismerték, amit Szingapúrban vehettek át. Szigethy András szerint a kulcs a modern, piacvezérelt gondolkodásra történő átállás és a bátor újratervezés volt. „Nem elég várni a fáról lehulló almára, meg kell próbálni felmászni rá és a vastagabb ágakat megkeresni. Az igazán innovatív cégvezető agya közben már azon jár, hogyan készíthet létrát, hogy minél több gyümölcsöt elérhessen a fán” – fejtette ki a Technoorg Linda vezetője.

Fontos a támogatások célzott elosztása

Az esemény zárásaként egy kerekasztal-beszélgetés keretében a hazai innovációs támogatáspolitika jövőjéről cseréltek eszmét a szakma jeles képviselői: dr. Steiner Arnold a MEDICOR Elektronika Zrt., Pereczes János a First Principle Innovation, dr. Szabados Zsuzsa az NKFI Hivatal, Kovács Viktória a Nemzeti Innovációs Ügynökség és dr. Greiner István a Magyar Innovációs Szövetség képviseletében. A beszélgetést Boros Áron, a PMSZ elnökhelyettese és a Stradamus Zrt. vezérigazgatója moderálta. Az eszmecsere fókuszában a támogatások célzottabb elosztása, a vállalati és akadémiai szféra közötti együttműködés erősítése, valamint a startupok és kkv-k piacra lépésének segítése állt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a sikeres innovációs ökoszisztéma kulcsa a rugalmas, szegmentált támogatáspolitika, amely figyelembe veszi a különböző vállalati igények és piaci környezet eltéréseit.

Melyek a valódi kitörési pontok a hazai innovációban?

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői hosszan beszélgettek Magyarország innovációs kitörési pontjairól, vagyis azokról a területekről, amelyeken a termelékenység és a hozzáadott érték növelésével a legjelentősebb gazdasági hatás érhető el. Dr. Greiner István szerint a valódi kitörési pontok azok a tudásalapú, nagyszabású innovációk, amelyekben Magyarország hagyományokkal és bizonyított sikerrel rendelkezik. „Nem elég új ötleteket keresni, azokra a területekre kell fókuszálni, ahol már van tapasztalatunk, és globális szinten is versenyképesek vagyunk” – hangsúlyozta. Saját példájából kiindulva a hazai gyógyszeripart említette, ahol a Richter évtizedes kutatásai, például a korábbi előadásában is említett cariprazine hatóanyag sikere nemzetgazdasági szinten is jelentős értéket teremtett.

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg dr. Steiner Arnold, a MEDICOR Elektronika Zrt. alapítója és vezetője: a magyar innovációs stratégiát a tradicionális erősségekre kell építeni. „Nemcsak az orvosi és gyógyszeripari szektorra gondolok, hanem például a vízügyi, mezőgazdasági vagy építőipari hagyományainkra is. Ezekben a szektorokban megvan az a felhalmozott tudás és potenciál, hogy globális szinten is látható eredményeket érjünk el” – fejtette ki. Steiner hangsúlyozta, hogy a kitörési pontok célzott támogatása alapvető fontosságú, enélkül az ország fejlődése elképzelhetetlen.

Hosszú távú vagy rövid távú innovációk

A beszélgetés során kisebb szakmai vita bontakozott ki a hosszú távú, fajsúlyos, és a rövidebb időtávon piacra vihető, gyakran nagyobb médiafigyelmet kapó innovációk szerepéről. Greiner István különbséget tett a két típus között, kiemelve, hogy a látványos, de mégis szűkebb hatókörű innovációk – például egy applikációfejlesztés – nem feltétlenül generálnak jelentős nemzetgazdasági hatást. „Ezek körül nagy a hype, de ritkán építhető rájuk olyan ökoszisztéma, amely később több ezer kutatót, tízezres nagyságrendű munkavállalót foglalkoztat” – vélte. Hozzátette: bár egy-egy ágazatban ezek az innovációk is fontosak lehetnek, igazán jelentős, nemzetgazdasági hatás a gyógyszerkutatás vagy a hadiipar fejlesztéseihez hasonló hosszú távú, nagy léptékű projektektől várható.

Ezzel szemben Pereczes János, a First Principle Innovation vezetője – aki korábban az MBH Bank innovációs igazgatója volt, jelenleg startupokkal, döntően mesterséges intelligencia és más szoftverek fejlesztésével foglalkozik – ezen ágazatok jelentőségét hangsúlyozta. „A globális unikornisok és a legnagyobb tőzsdei cégek jó része ma szoftvervállalat. Nézzük meg a Standard & Poor’s 500-as listájának élmezőnyét, vagy a magyar SEON-t, amelynek értéke már közelíti az egymilliárd dollárt, így az első magyar unikornissá válhat” – érvelt. Pereczes szerint a szoftveralapú innovációk gyors piacra lépési képessége és globális skálázhatósága miatt bizony nemzetgazdasági szinten is fontosak, és nem szabad alábecsülni a hatásukat.

Dr. Szabados Zsuzsa, az NKFI Hivatal vállalati innovációs elnökhelyettese a két álláspont közötti egyensúly fontosságát emelte ki. Elmondta, hogy az NKFI Hivatal támogatási stratégiája három nagy fókuszterületre koncentrál: az egészségiparra, a digitalizációra és a zöld átállásra. Ezek 30-30%-os súlyt kapnak a pályázati finanszírozásban, míg a fennmaradó 10%-ból egyéb témák is támogathatók. „Minden innovációnak megvan a helye, legyen az hosszú távú kutatás vagy gyors piacra lépést lehetővé tevő fejlesztés. A lényeg, hogy a támogatási rendszerünk szegmentáltan, a piaci igényekhez igazodva működjön” – magyarázta.

Az ötlettől a piacig: az egyik legnagyobb kihívás

Kovács Viktória, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vállalati szolgáltatásokért felelős vezetője új perspektívát hozott a beszélgetésbe, kiemelve a folyamat nehézségeit, amíg az ötletből piacérett termék válik. „Az innováció nem ér véget egy jó ötlettel, sőt inkább ott kezdődik. A legnagyobb kihívás a termék piaci bevezetése, az árbevétel-termelés elérése” – fogalmazott. Példaként említette, hogy a gyógyszeriparban vagy a hadiiparban évtizedes időtávú projektek gyakran csak hosszú idő után hoznak kézzelfogható eredményt, igaz akkor jelentőset; míg a szoftverfejlesztés rövidebb ciklusokkal dolgozik. Kovács szerint a Nemzeti Innovációs Ügynökség szerepe éppen abban áll, hogy hidat képezzen az ötletek, a vállalatok, az egyetemek és a piac között, segítve a vállalkozásokat a bel- és külpiaci megjelenésben, valamint a finanszírozási források elérésében.

Greiner István szerint is az egyensúly megtalálása a kulcs: nem szabad, hogy a gyors sikereket ígérő, nagy publicitást kapó projektek elvonják a figyelmet a hosszú távon kibontakozó, de végeredményben jóval nagyobb hatást ígérő innovációktól.  Példaként említette a Magyar Innovációs Szövetség díjait, amelyek szintén a piacképes innovációkat részesítik előnyben.

Globális piac, globális tőke, lokális tétek

A kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy a globális piacokon való versenyképességhez előbb-utóbb globális tőkére van szükség. Szabados Zsuzsa kiemelte, hogy az NKFI Hivatal pályázati rendszere szigorúan piaci hasznosulási mutatókra és a technológiai érettségi (ún. TRL) szintekre épít, így biztosítva, hogy a támogatott projektek valódi gazdasági hatást generáljanak. Minden innovációt validálunk, és kiemelten támogatjuk azokat a projekteket, amelyek vállalati-egyetemi együttműködésekből nőnek ki, és már a fejlesztés során a piaci logikát követik. Ugyanakkor Szabados Zsuzsa szerint a jövőt senki sem láthatja előre, így amikor egy-egy innovációra az adott pillanatban „téteket kell tenni”, még a legmegalapozottabb döntési folyamat esetén is lesznek kevéssé sikeresek és világsikerek is a támogatott projektek között.

Minden innovációnak megvan tehát a helye, de a legnagyobb hatás akkor érhető el, ha stratégiai szemlélettel, a piaci realitásokat szem előtt tartva támogatjuk őket – ez a gondolat tökéletesen összegezte nemcsak a kerekasztal, hanem az egész konferencia üzenetét is, megerősítve az NKFI Hivatal szerepét a magyar gazdaság innováció-vezérelt jövőjének alakításában.