2014. november 6-án, a Nemzetközi Projektmenedzsment Világnapon (International Project Management Day) rendezte meg másodízben a PMI Budapest, Hungarian Chapter az Art of Projects konferenciát. A rendezvényen száznál több résztvevő hallgatta meg a külföldi előadók kiváló prezentációit.

Dino Butorac, a PMI közép-európai regionális mentora előadásában a közép-európai országokban elért PMI minősítések számáról, a PMI tagszervezetek jelenlegi létszámáról beszélt. A projektmenedzseri szakma esetében szerinte a szakemberek iránti növekvő igénnyel és fizetési szinttel számolhatunk. Egyes kutatók szerint a projektmenedzseri szakma eredményes űzéséhez két készség szükséges: saját magunk helyes ismerete (self-awareness) és hitelesség (authenticity) birtoklása. Ezekre tudunk építeni.

Mark Engelhardt, az International Institute for Learning (IIL) vezető oktatója a kockázatmenedzsment gyakorlatáról beszélt. Élvezetes, pörgő előadásában a projekt kockázatmenedzsment 12 „vudu technikáját” ismertette, amelyeket ösztönösen vagy tapasztalataink alapján, zsigerből végzünk. Véleménye szerint, a kockázatmenedzsment valójában csapatsport, ahol a precíz, tudományos eszközöknek is megvan a maguk helye.

Dr. Richard A. Graham „Projekt kockázatmenedzsment a pénzügyi recesszió időszakában” címmel tartott előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment új paradigmája szerint az egyes kockázatokat a portfólió-program-projekt hármas alkalmas szintjén kell és érdemes kezelni. Előadásában kitért a projekt kockázatmenedzsment kétféle érettségi modelljére, és általában foglalkozott az eredményes kockázatmenedzsment megvalósításához szükséges előfeltételekkel.

Stephen Brobst, a Teradata képviselője a „Big Data” eszközök és technikák sikeres alkalmazásáról beszélt. A „Big Data” technikák eredményes felhasználása az adott szervezet kultúrájától és a munkavállalóinak hozzáállástól függ. Brobst úr amellett érvelt, hogy a vállalati döntések meghozatala empirikus megalapozásának hiányában csak tapasztalatra és megérzésre lehet hagyatkozni, ami viszont félrevezető lehet. A döntések megfelelő előkészítéséhez egy új szerep, a „data scientist” betöltésére van szükség, melynek műveléséhez szükséges ismeretek sokrétűek. Ilyen tudással rendelkező embereket nehéz fellelni, pedig Davenport szerint a nagyvállalatok új, XXI. századi versenystratégiája az adataik feldolgozási képességén (data analytics) alapul.

Elizabeth Harrin, az Otobos igazgatója a szociális média (social media) projektmenedzsmentben történő használatáról tartott előadást. Az általa összeállított szempontrendszer (Social Media Readiness Model) segítségével fel lehet mérni, hogy egy adott szervezetben milyen mértékben érdemes a szociális média eszközeit a felhasználni.

A délután folyamán három párhuzamos munkacsoportban (workshop-on) zajlott a konferencia, melyekben a résztvevők a virtuális projektmenedzsment, a kockázatmenedzsment és a „Big Data” bevezetési projektek témakörét járták körbe. A munkacsoportok képviselői munkájuk összegzését plenáris ülésen ismertették a többiekkel.

A nap végén Gőz László, a Budapest Music Center (BMC) alapítója, zenész adott érdekes kitekintést a művészet világában folytatott projektmenedzsment kérdéseire, a szerencse és a kitartás szükséges egyvelegére. Gőz László a semmiből hozta létre magyar klasszikus és jazz zenészek, valamint a magyar kortárs zenedarabok adatait hozzáférhetővé tevő zenei információs hálózatot, aminek ékköve a 4000 négyzetméteres budapesti zenei központ. A nap hangulatos zárásaként a művész csigaházak segítségével villantotta fel a zene szépségeit.

(Klimkó Gábor)