Az e havi mustra témája a jogi szabályozás hatásvizsgálata, amely nem meglepő módon – és ideális esetben – az ún. hatásvizsgálati projekt keretében zajlik. A szabályozási hatásvizsgálat[1] lényege, hogy a jogalkotásról szóló törvény[2] kötelezi a jogszabály előkészítőjét előzetes hatásvizsgálat elkészítésére, melyben fel kell mérnie a szabályozás várható következményeit, valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen a társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, környezeti és egészségügyi következményeit, adminisztratív terheket befolyásoló hatásait. Ezen kívül a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket is vizsgálat alá kell vonni. A vizsgálat elvégzésében hivatalos statisztikai adatok szolgáltatásával a Központi Statisztikai Hivatal működik közre. A szabályozási hatásvizsgálat indokoltságát támasztja alá az a tény, hogy a Világbank a tárgyban külön honlapot üzemeltet, amelyen 303 dokumentum mutatja be a különböző országok hatásvizsgálati szabályozását és gyakorlatát[3], valamint az OECD is rendszeresen vizsgálja a tagországok hatásvizsgálati folyamatait[4].

És hogy miért kerül újra és újra fókuszba a hatásvizsgálati projekt? Főként azért, mert a teljeskörűnek tűnő jogi szabályozás ellenére – a társadalmi egyeztetés során közzétett hatásvizsgálati lapok alapján[5] –megállapítható, hogy valós hatásvizsgálatra gyakran nincsen idő, akár úgy is tűnhet, hogy a jól szabályozott intézmény nem működik[6]. A végjegyzetben hivatkozott példákban az összetett hatások vizsgálatára szánt idő (tehát a projekt időtávja) mindössze egyetlen munkanap, és ezen hatásvizsgálati lapok alapján az állapítható meg, hogy a tervezett szabályozásnak érdemi hatása nincs. Ebben az esetben viszont fel kellene merülnie annak – az egyébként a hatásvizsgálat során vizsgálandó – kérdésnek, hogy ilyen feltételek mellett egyáltalán szükséges-e az adott jogszabály megalkotása.

A jogi szabályozás hatásvizsgálata[7] címmel Kovácsy Zsombor és Orbán Krisztián írtak egy kiváló könyvet, melynek anyagát a szabályozási (kodifikátor) szakjogász (LL.M.) képzésben[8] is oktatták, mi több, államvizsgatárgy is volt. Ebben a könyvben a hatásvizsgálat önálló projektként került meghatározásra, amely terminus a könyv kiadása óta elkészített jogszabályokban ugyan nem jelenik meg, azonban projektmenedzsment szempontból figyelemreméltó körülmény.

A szerzők a hatásvizsgálati láncot két fő elemre osztották, ezek egyike az alapvető szakmai tevékenységeket tartalmazó szakmai végrehajtási-lánc, másik eleme a hatásvizsgálat feltételrendszerét és a projektvezetést biztosító projektmenedzsment-lánc, ez utóbbi a további elemzésem tárgya. A hatásvizsgálat sikeressége szempontjából javasolt, hogy egyetlen személy legyen felelős annak elvégzéséért, aki lehet a projektvezető is, a választás azonban függ ezen személy szakmai szerepvállalásának mértékétől[9], de fontos, hogy ismerje a hatásvizsgálat módszertanát és rendelkezzen alapvető menedzsment-ismeretekkel.

A projektmenedzsment-lánc a végrehajtási-lánccal együtt értelmezhető, amely a hatásvizsgálati projekt összehangolt elvégzését biztosítja. Fő elemei az előkészítés szakaszában a rendelkezésre álló erőforrások feltérképezése, az előkészítés és a tényleges hatásvizsgálati szakasz határán az ún. logikai keretmátrix elkészítése, végül a projekt formális lezárása, amely időben már a jogalkotás időszakára esik.

A rendelkezésre álló erőforrások feltérképezése során feladat a vizsgálat céljának meghatározása, a felhasználható, rendelkezésre álló adatok meghatározása, valamint az egyéb erőforrások (pl. anyagi, idő) meghatározása. Ebben az esetben irányadó a szűk keresztmetszet elve: a projekt terjedelmét az az erőforrás határozza meg, amelyikből a legkevesebb áll rendelkezésre[10]. A logikai keretmátrix lényegében egy táblázatba foglalt koherens tevékenységterv, melyben megjelennek a teljes projekt előkészítésére, végrehajtására, és értékelésére szolgáló lépésekkel kapcsolatos információk[11]. Projektmenedzsment szempontból a keretmátrix összeállítása és az abban foglalt feladatok végrehajtásának biztosítása tekinthető kulcsfeladatnak. A projekt lezárása lényegében klasszikus projektmenedzsment feladatokat tartalmaz: többek között része az elszámolás, teljesítésigazolás, ellenőrzés, utókövetés. Érdemes megtartani a projektértékelést is.

A fenti rövid áttekintés szándékolt célja annak bemutatása, hogy a szabályozási hatásvizsgálat kettős láncában milyen klasszikus projektmenedzsment elemek[12] ismerhetők fel, legalábbis a tudományos – irodalmi példa szerint. Ez bizonyítja, hogy a projektmenedzsment módszertannak lehet szerepe a közigazgatásban, a közhatalmi, illetve a közfeladatok ellátása során, amely a PMSZ Közszolgálati Tagozatának[13] alapvetése. Az érdeklődő Olvasót szeretettel várjuk a rendezvényeinken!

dr. Kántor Ákos

[1] nem tévesztendő össze a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet szerinti környezeti hatásvizsgálattal

[2] a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, 17. § (1) bekezdése szerint „A jogszabály előkészítője – a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű – előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit.”

[3], forrás: https://rulemaking.worldbank.org/en/ria-documents (a honlap nem vállal felelősséget a dokumentumok aktualitásáért)

[4] lásd https://www.oecd.org/gov/regulatory-policy/ria.htm

[5] pl: https://cdn.kormany.hu/uploads/document/6/65/65d/65d6f77308bf62ea2ac0b287e7b8091efa206cbc.pdf

https://cdn.kormany.hu/uploads/document/2/24/249/2497227fec4d52cce9e95d098a47ba96b73b995e.pdf stb.

[6] „számos esetben nem készülnek elemzések, holott a hatásvizsgálat lefolytatása szükséges lenne, ugyanakkor technikai jellegű módosító javaslatokhoz az egyes hatásoknál "Nincsenek." tartalmú mezőket felvonultató dokumentumok kerülnek elkészítésre.” Kührner László: Így vizsgáltok ti - A magyar hatásvizsgálati rendszer hiányosságai (Parlamenti Szemle, 2021/2., 83-94. o.)

[7] Kovácsy Zsombor, Orbán Krisztián: A jogi szabályozás hatásvizsgálata, Dialog-Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2005.

[8] pl. az ELTE Jogi Továbbképző Intézet képzésében

[9] vö. Kovácsy, Orbán im. 201. o

[10] Kovácsy, Orbán im. 214. o

[11] Kovácsy, Orbán im. 214-216. o

[12] pl. projektintegráció-menedzsment, projektterjedelem-menedzsment, projektütemezés-menedzsment, projektköltség-menedzsment stb.

[13] https://pmsz.hu/szakmai-tartalmak/kozszolgalati-tagozat/

Fotó: Gerd Altmann / Pixabay