A PMSZ Katedra című interjúsorozatában feltárom és bemutatom azokat a felsőfokú intézményeket, ahol projektmenedzsment oktatás zajlik. Virtuális utazásomat a Pécsi Tudományegyetemen folytattam. 

Dr. Jarjabka Ákos egyetemi docenssel, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Vezetés- és Szervezéstudományi Intézetének igazgatójával és Dr. Sipos Norbert adjunktussal beszélgettem az intézményükben zajló projektmenedzsment oktatásról. 

Képzeljetek el egy felsőoktatási intézményt, ahol a hallgatók maguk osztályozzák le a saját teljesítményüket. Ugye milyen jól hangzik??? A valóságban azért ez egyáltalán nem annyira könnyű feladat a hallgatóknak. Hogy mindez pontosan hogyan is történik? Kiderül az interjúból. 

Milyen projektmenedzsment oktatás zajlik a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Közgazdaságtudományi Karán (KTK)? 

Széles spektrumon oktatjuk a projektmenedzsmentet. Jelen vagyunk a felsőoktatási szakképzésben, az alap- és mesterképzésen, az MBA-n és a doktori képzésen is.
Angol és magyar nyelven egyaránt elérhetőek az oktatások, valamint a nappali hallgatók mellett a levelezős hallgatók számára is nyitott a képzés. 
2022 márciusában indul el Menedzser tréner szakirányú továbbképzésünk is, ami a már diplomával rendelkezőknek biztosít projektmenedzsment tudást. Ez két féléves képzés lesz. 
De nemcsak a Közgazdaságtudományi Karon, hanem a PTE Egészségtudományi, Műszaki és Informatikai, Természettudományi és a Művészeti karain is a mi intézetünk kollégái oktatják a projektmenedzsmentet. 

Jól értem? A művészeti karon? 
Igen. Ősszel indult egy Rendezői szak náluk. Egy kicsit testre szabtuk a PM tananyagot és most tavasszal fog indulni a tárgyunk, mely Projekt-előkészítés elméleti és gyakorlati ismerete néven fog majd futni. 

Sok új dolog indul 2022 tavaszától a projektmenedzsment képzésben Önöknél. Minek köszönhető a sok újítás? 
Az Egyetem átalakulása felgyorsította ezeket a lépéseket. A való világ, a gyakorlati világ irányába fordulunk.  

Mióta van PM oktatás Önöknél? Hányan hallgatták a PM tantárgyakat? 
2000-től van nálunk PM képzés és eddig kb. 2500 fő hallgatott ilyen tantárgyat. 

A hallgatók kapnak-e valamilyen projektmenedzsment minősítést a kurzusok végén? 
Egyelőre nincs belső minősítésünk. Viszont törekszünk arra, hogy a mesterképzésen hallgató diákok sokat megtudjanak az IPMA és PMP projektmenedzsment minősítésről. Ezzel is biztatjuk hallgatóinkat a további projektmenedzsment képzésekre, minősítésekre. 

Milyen projektmenedzsment módszertani alapokra építik az oktatást?
Az alap, amiből indulunk, az a waterfall (vízesés) modell. Ez tisztázza a projektelméleti fogalmakat és a projektszerű gondolkodás alapelveit. Az 
MBA-n és az angol nyelvű képzésen viszont az agilis módszereket is oktatjuk. Ebből is a scrumot. Míg a vízesés modellre nagyon sok gyakorlatunk van, addig az agilis módszertan gyakorlatba illesztésére egyelőre pár kísérletünk volt csak, trial and error módszerrel állunk hozzá. . 

Önök gyakorló projektvezetők. Melyik módszertanban járatosak?
Több megközelítésben kipróbáltuk magunkat, alapvetően a waterfall metodológiája többször használt, könnyebben megértethető másokkal, jobban tudják a saját feladatokat is ütemezni. De bizonyos esetekben az agilis, scrum megközelítést is vittük már, mert megértették a résztvevők, hogy waterfall-lal ez nem fog működni. Emellett sok apró elemet alkalmazunk: PDCA, CBA, PERT, stakeholder analízis, kockázat analízis, minőségmenedzsment és -irányítás stb. Ezekre a megoldást támogató eszközként tekintünk, nem mechanikusan alkalmazzuk őket.  
Jarjabka Ákos a PTE alapításának 650. évfordulója alkalmából indított egyetemi megaprojektnek volt a szakmai igazgatója, ennek során 3,5 év alatt mintegy 150 rendezvényt és egyéb aktivitást kellett projektportfolió menedzsment módszerekkel kezelni. Emellett gyakorló pályázatírók és –menedzselők vagyunk, melyek nagy része tudományos, kutatási tevékenységekhez vagy regionális fejlesztési tevékenységekhez kötődnek. Emellett a PTE Diaszpóra Projekt Hálózat rektori megbízottjaként hálózati és virtuális projektszervezeti megoldásokat alkalmaz. 
Sipos Norbert a KTK Tehetségpont igazgatójaként tevékenykedik, ahol napi szinten hasznát veszik a projektszemléletű menedzsment technikáknak.

Hogyan biztosítják a gyakorlati projektmenedzsment oktatását a hallgatóknak? 
Projektmenedzsmentet csak elméleti alapon oktatni nem lehet. 50%-ban elmélet, 50%-ban gyakorlat megosztásra építünk. Mi ebben hiszünk. Több külsős előadónk is van az év során. Ők is hozzák a „való világot”. 
A vizsgafeladat is az, hogy egy valós esetet oldjanak meg előzetes megvalósíthatósági tanulmány formájában a hallgatók a félév végére. Van olyan, hogy a gyakorlati példákat az oktatók hozzák, de hozhatják a hallgatók is. A lényeg, hogy itt valós projektek valós dokumentumait kell elkészíteni. 

Vannak sztár témák? Milyen szektorból érkeznek a megoldandó projektek? 
Nincs tipikus téma vagy szektor, amit kiemelnék. Színes a paletta. Volt már itt technológiai app fejlesztés, mentorálási rendszer kidolgozása, fenntartható város, 5G témakör, pécsi fürdő fejlesztése, reptérfejlesztés, ipari park, régészeti feltárással kapcsolatos projekt… De olyan is van, hogy valaki a saját családi vállalkozás projekt jellegű témáját hozza el. 
Vannak együttműködő, külsős partnerek, akik hoznak is témát. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is hozott néhány éve projekteket és együtt dolgoztak ezeken a hallgatókkal. 

Mi történik, ha megvan a téma? 
A téma validációja után jöhet a szimuláció, ami életközeli és teljesen valós. A hallgatói team-ek megbízott tanácsadó csoportokként funkcionálnak. A megbízók a külsős szakértők és az oktatók. A hallgatók csapatban dolgoznak és így dolgozzák fel az eseteket, projekteket. 
Miután megtörténik a téma validáció, el kell készíteni több projektdokumentumot (projektalapító dokumentum, scope, SMART célok definiálása, költségbecslés, ütemterv, feasibility study), majd egy midterm report után a félév végén jöhet a „final presentation”. Itt kapnak a hallgatók kritikát, megjegyzést a megbízóktól, partnerektől, vezetőktől. Nálunk tehát a számonkérés a valóságra épül és valós visszacsatolásokon alapul, hogy miben fejlődjenek és mit fejlesszenek.

És itt vége a félévnek? 
Majdnem. Azok a hallgatók, akik tovább szeretnének dolgozni a projekten, részt vehetnek a Kar Simonyi Inkubációs Programjában. Ez egy spin off vállalkozásokat segítő központ, ahol a hallgatók üzleti ötletei tovább vihetőek mentorok és további résztvevők aktív segítségével. 

Mivel ez egy gyakorlati vizsga és tele van szubjektív elemmel, gondolom, nehéz osztályozni is. Hogyan történik az értékelés?  
A hallgatók megszokták azt, hogy az egyéni teljesítményt díjazza az egyetem. Nálunk, ennél a tantárgynál a csapatmunka számít! Ami kicsit sem egyszerű. Szimuláljuk a virtuális projekteket, a nyelvi különbségeket.... A nem aktív csapattagokat „kidobja” a rendszer. Kiválóan működtetik az eszkalációs folyamatokat a hallgatók ilyen esetben. Pont, mint a munkahelyen. A jegyeket maguk a hallgatói csoportok osztják szét egy kapott szumma összeg alapján az angol képzésen. Ez azért szokott okozni némi feszültséget a csapaton belül. A magyar mesterképzésen a jegy 50%-t a projektfejlesztés során végzett prezentációkra és a legalább 40 oldalas megvalósítási tanulmányra adott pontszámok, valamint 50%-ban egy írásbeli vizsgán szerzett pontok adják.

Ezt most jól értem? Egy 3 fős csapat azt kapja, hogy 11 és oldják meg a maguk osztályozását? 
Igen. Az elvégzett munka alapján megosztoznak, hogy ki hányast kap ebből. Lehet ez 4,4,3 vagy 5,4,2 is. 
A csapatmunkába fektetett energiát csak ők tudják megítélni, hiszen önszerveződőek a csapatok az év folyamán. 

Milyen hallgatói visszajelzések vannak a tárggyal és a PM tanulmánnyal kapcsolatban? 
Nehéznek ítélik, amíg az „iskolapadban” vannak. Amikor kilépnek a munka világába, a gyakorlati életbe, akkor jeleznek vissza többen. Van, hogy évek múlva csörög a telefon, megköszönik a segítséget és visszajelzik, hogy mennyire megérte foglalkozni a projektmenedzsmenttel. Van, aki elnézést kér évek múlva, mert lehúzta az oktató értékelését vagy a tantárgyat, mert akkor még nem értette, mennyire fontos kompetenciákat is szerzett. 
A projektmenedzsment oktatás eltér a többitől. Sok anyagot kell folyamatosan gyártani, van elmélet és gyakorlat is. Csakúgy, mint a való életben. 
Nyilván a kritikát nehéz lenyelni néha, de örülünk a későbbi, pozitív visszaigazolásoknak!

Tervezik-e fejleszteni a meglévő oktatási tananyagot? Ha igen, milyen irányú lesz a változás? 
Van egy oktató munkát értékelő rendszer (OMHV) az egyetemen. Tantárgyat és oktatót is értékelnek a hallgatók, emellett szöveges értékelés is van. Ebből tanulunk és fejlesztjük az oktatási anyagokat. Az online / hibrid oktatás is erre késztet bennünket. Arról nem is beszélve, hogy új szakok nyílnak, nekik máshogyan és más szinten kell bemutatni és elsajátítani a projektmenedzsmentet.
2008-tól létezik a tárgyhoz saját tananyagunk és tankönyvünk, melynek harmadik, bővített kiadását 2020-ban jelentettük meg. Ez szabadon letölthető, forgatható másoknak is. Szívesen osztjuk meg. ITT érhető el.   

Mit üzennek a fiataloknak, akik a PM pályára készülnek? 
Aki ezt a pályát választja, annak magas konfliktuskezelési képességgel kell rendelkeznie. Ne a lexikális dolgokat akarják erőltetni. Mindig az adott helyzethez való illeszkedést tartsák szem előtt. Praktikus megoldást keressenek az elmélet helyett. Mi ebben látjuk a siker titkát gyakorló projektvezetőként és oktatóként is. 
Itt egy általános eszközt és feladatmegoldási filozófiát, eszköztárat kapnak a kezükbe, rajtuk áll, hogy hogyan alkalmazzák.

Ákos, Norbert! Köszönöm az interjút! Sok pozitív visszajelzést kívánok Önöknek a jövőben! 

Az interjút készítette: 

                                                                   Borbényi Kata