Köszöntöm az Olvasót! 

Pár hete zajlott le a PMI Budapest Chapter éves nemzetközi rendezvénye, az Art of Projects[1] konferencia, ahol volt szerencsém az eseményt támogató PMSz delegáltjaként részt venni. Az idei konferencia az utóbbi idők slágertémájával, a (generatív) a mesterséges intelligenciának (MI) a projektmenedzsmentre gyakorolt hatásával foglalkozott. A Mustra olvasói ebben a témában idén már olvashattak egy kiváló áttekintést Marciniák Róbert kollégám tollából[2], aki eddig nem látta volna, melegen ajánlom a figyelmébe. Az alábbiakban a Mustra rovat jellege szerint nem törekszem a teljességre, hanem tallózni fogok a tetszésemet különösképpen elnyerő konferencia előadások között.

Az Art of Projects konferenciák erőssége a magyar kollégák kiváló előadásai mellett professzionális és neves külföldi előadók felvonultatása. A profizmus nem csak a tartalomban, hanem az előadásmódban és a prezentációk küllemében is tetten érhető. Itt megjegyzendő, hogy ez a konferencia a gyakorló projektmenedzsereket célozza meg, ezért az előadók rendszerint nem az akadémiai tárgyalásmóddal élnek, hanem gyakoriak a látványos, a közönség bevonására épülő előadások (ennek kézben tartása komoly kihívás több százas hallgatóság előtt). Idén erre a szervezők még egy színpadias és látványos felvezetővel is rátettek, amikor a felvezetőben robot jelent meg a pódiumon, aki mintegy szimulálta egy ember reakcióit.

Nekem különösen tetszett az elsőként fellépő Jennifer Tharp fellépése, aki egy konkrét példával merte egy generatív MI eszköz hasznosságát demonstrálni. A feladat egy építési projektben fellépő döntési helyzethez költség-haszon elemzés; kockázatelemzés, illetve a döntéshozók számára bemutatandó döntéselőkészítő prezentáció elkészítése volt. Az előadó először a MI és generatív MI mibenlétéről, viszonyáról szólt, majd megszavaztatta a hallgatóságot arról, hogy a fenti feladatra mekkora munkaigényt becsülnének. Ezek után alkalmas kérdések feltételével (ez az ún. „prompting”) válaszokat készíttetett a generatív MI eszközzel, amelyeket a közönség véleményezhetett. Nem meglepő módon a kapott válaszok kiindulásnak hasznosak volta (nem kellett konzervszövegeket összemásolni), hanem a teljességük, illetve az adott helyzetben egyes megállapítások érvényessége vitatható volt. Az eredmény tehát messze volt egy profi válaszától, mert ahhoz kontextuális szakértelem kellett volna, de a munkát lényegesen felgyorsította. Az előadó állítása szerint a tényleges, valós feladatot az eszköz segítségével négy (!) munkaóra alatt végezte el. Jennifer Tharp előadásfóliái megtekinthetők itt[3] (a többi előadással együtt), az előadó végkövetkeztetését pedig nem árulom el, olvassák el a 14. fóliát!

Peter Taylor előadásában Gartner bombasztikus állítására hivatkozott, miszerint 2030-ig a az adatgyűjtés, adatkövetés és jelentéskészítés terén a projektmenedzseri ember által végzett munkának 80%-át megszünteti (eliminate) a MI használata. Született szkeptikus lévén, némi fejcsóválással hallgattam e szavakat, persze az kérdés, hogy minek a 80%-ról beszélünk. Taylor némi riogatás után megszavaztatta a hallgatóságot, hogy félnek-e az MI robbanásszerű megjelenésétől (a többség nem), majd egy Capterra felmérés adataira támaszkodva amellett érvelt, hogy a MI technológia használata kihagyhatatlan egy projektmenedzser repertoárjából. Kiemelte, hogy az MI – szerinte – soha nem lesz emberi, érvként pedig azt a hasonlatot hozta fel, hogy egy projekt végén soha nem technológiának, a használt eszközöknek stb. szokás köszönetet mondani, hanem a résztvevőknek.

Cornelius Fichtner hasonló felépítést választott, mint Jennifer Tharp, némi fogalmi tisztázás után konkrét példákat mutatott, ezen túl viszont felemlegette a technológiai divathullámok generatív MI-re alkalmazott Gartner-féle görbéjét, ami szerinte még nem vagyunk a csúcson, a hír- és habverés még folytatódni fog. Idézte David Luria azon gondolatát, amit én ennek mustrának a címébe csempésztem, nevezetesen nem a technológiától kell félni (ha egyáltalán), hanem az azt használó embertől. Bedobott egy nekem új kifejezést, a „data literacy”-t, amit én némi fanyalgással fogadtam. Az előadó meghatározása szerint „Data literacy is the ability to understand, interpret, analyze, and communicate data in a manner that effectively supports decision-making, problem-solving and project performance tracking”. A görögöktől tudjuk, hogy amit néven tudunk nevezni, afelett hatalmunk van, hanem ez így rettenetesen általános fogalomnak tűnik. Fichtner több területet is megnevezett (általában), ahol a MI használható; az egyszeri projektmenedzser számára pedig az „értsd meg, alkalmazkodj, sajátítsd el!” (adopt, adapt, adept) hármasát ajánlotta. Jól hangzik, a kérdés persze, hogy konkrétan mit és hogyan.

A mustra végére hagytam a PMI aktuális adu ászát, a regisztráció után ingyenesen elérhető, a generatív MI-nek a projektmenedzsment gyakorolt hatását bemutató online oktatásukat[4]. Ezt is ajánlom minden olvasóm figyelmébe, az eleje ugyan meglehetős általánosságokkal van tele, viszont se nem riogat, se nem becsüli alá a generatív MI technológia hasznosságát. Az oktatás vége felé találhatják a gyakorló szakembereket leginkább érdeklő témát, az alkalmazható generatív MI eszközök felsorolását (AI Tool Library). Itt ugyan persze az eszkimókhoz (azaz az adott eszközt ajánló cégekhez) viszi a jámbor olvasót a prezentáció, de ez bevallott és így figyelembe vehető. A generatív MI technológia adott kontextusbeli aktuális használhatóságának felméréséhez mindenképp hasznos.

Búcsúzásképp stílszerűen az egyik generatív MI eszköz ingyenes magyar nyelvű változata által javasolt zárómondatokkal köszönök el: " Záró gondolatként szeretném megköszönni figyelmüket, és remélem, hogy ezen mustra során sikerült egyértelműen bemutatni, milyen kiemelkedő lehetőségek rejlenek az MTA Mesterséges Intelligencia Projektmenedzsment alkalmazásában. A technológia fejlődése és az innováció elengedhetetlen a sikeres projektmenedzsment szempontjából, és öröm volt megosztani Önökkel azokat az előrelépéseket, amelyeket ezen a területen elértünk.

Az Art of Projects 2023 konferencia szintén remek alkalom volt arra, hogy a szakemberek és érdeklődők együttműködjenek, tapasztalatokat cseréljenek, és együtt gondolkodjanak a jövő kihívásairól. Bízom benne, hogy a konferencia ötletekkel gazdagította mindannyiunk szakmai palettáját, és elősegíti a mesterséges intelligencia és projektmenedzsment terén történő további fejlődést.

Köszönjük, hogy velünk tartottak ezen az izgalmas utazáson. További sikereket és inspirációt kívánok mindenkinek a projektjeikben, és várjuk Önöket a jövőbeni eseményeinken és fejlesztéseinknél!"

Lehet, hogy érdemes lesz előfizetnem az eszköz fejlettebb változatára.

Klimkó Gábor

[1] lásd https://artofprojects.hu/

[2] lásd https://pmsz.hu/hireink/mustra-szukseg-van-e-meg-projektmenedzserre-avagy-a-mesterseges-intelligencia-lehetosegei-a-projektmenedzsmentben/

[3] lásd https://pmi.hu/art-of-projects-conference

[4] lásd https://www.pmi.org/explore/ai-in-project-management#course

Fotó: unsplash