Havi mustra a digitális kor projektmenedzserétől elvárt készségekről

Köszöntöm az Olvasót! A PMI Pulse of Profession 2018-as jelentésében további publikációkat (az ún. In-Depth Report-okat) ígértek a szerzők. Ezek sorában jelent meg a Developing Digital-Age Project Management Skills to Thrive in Disruptive Times című publikáció, ami egy új(szerű) kifejezés, a digitális projektmenedzser (digital project manager, DPM) fogalmához is elvezet.

Szokás szerint némi körültekintéssel kell a „digitális projektmenedzser” fogalmát értelmezni. Nem mindegy ugyanis, hogy melyik két szó között van a kötés – egy „digitális projekt” menedzseréről beszélünk, vagy egy olyan projektmenedzserről, aki a jelenkorban a projektmenedzsment mesterség műveléséhez feltétlenül szükséges digitális készségekkel, járatosságokkal (digital skills) rendelkezik. Az első értelmezés szűkebb, lásd pl. itt. Ebben a felfogásban a projektmenedzsernek egy webes technológiára épülő alkalmazás (honlap vagy app) fejlesztését kell irányítania és így a számára szükséges készségek, ismeretek köre is specifikus, pl. járatosnak kell lenni a kereső-optimalizálásban. A digitális projektmenedzser ilyen értelmezése vélhetően létszámban kisebb, időben gyorsabb lefutású projektekre vonatkozik, hiszen mély műszaki (technikai) tudás nem várható el a csúcsvezetőtől egy gigaprojektben.

A PMI hivatkozott, tavaly szeptemberben közzétett publikációjának első pár oldala a digitális korszak projektmenedzserétől elvárt készségeket (digital age project manager skills) veszi górcső alá. E jelentésben a 2018-as Pulse of Profession szemlélete jegyében a bomlasztó változások korában (disruptive times) szükséges készségeket mérték fel a Society for Human Resource Management kutatói.

A publikáció írásakor a vállalatok személyzeti munkatársaitól, valamint az innovátor, azaz a bomlasztó változásokat eredményező technológiákat (disruptive technologies) tudatosan alkalmazó szervezetek képviselőitől kérdezték meg, hogy milyen véleményük szerint milyen készségek szükségesek a (szervezeti szintű) digitális képesség (digital capability) felépítéséhez. Az eredmények validálása érdekében gyakorló projektmenedzsereknek is feltették hasonló kérdéseket. A kapott eredmények összegzése alapján az alábbi hat készséget nevesítették (előre bocsátom, hogy a Pulse of Profession kiadvány szóhasználatához hasonlóan, helyenként itt is emelkedett kifejezésekre számíthat az Olvasó).

• Adatelemzési ismeretek (data science skills). Ennek az elvárásnak van némi trendi beütése. Ez a követelmény kimondatlanul feltételezi, hogy olyan mennyiségű adat áll a projektről rendelkezésre, hogy érdemes adatelemzési eszközöket használni.
• Az újításra fogékony hozzáállás (innovative mindset). A bomlasztó változásokat hozó technológiák alkalmazásánál ez nyilván szükséges, azért zárójelben hadd jegyezzem meg, hogy vannak olyan projektek (pl. atomerőmű építés), ahol a technológiai fegyelem betartatása legalább olyan fontos, mint az újításokkal történő bátor kísérletezés.
• A biztonsággal és a személyes adatok védelmével kapcsolatos tudás (security and privacy knowledge). Ez az elvárás nekem meglepetés, a GDPR korában ez is inkább a divathullám követésének tűnik, mintsem új követelménynek.
• Jogi és megfelelőségi (az adott környezetben követendő előírásokra vonatkozó) ismeretek birtoklása (legal and regulatory compliance knowledge). Az ilyen tudás talán inkább a „nagy” projektek vezetői számára létfontosságú.
• Adatvezérelt döntések hozatalára való képesség (ability to make data-driven decisions). A gyakorlat világában a tényekre szokás alapozni, és nem a hitre.
• Collaborative leadership skills; ennek a kifejezésnek nem vállalkozom a lefordítására. A leadership szóra tudomásom szerint nincs széles körben elfogadott magyar kifejezés, nekem a „karizmatikus vezetési képesség” kifejezés ugrik be róla, de ez csak egy értelmezés a sok szóba jövő közül. Hasonlóan nehéz eset a „collaborative”, amit én együttműködőnek szoktam fordatani. Jelen esetben valami olyan készségekről van szó, amely a szervezeti határokat metsző kapcsolatok esetében eredményes együttműködést eredményez

A publikációban két olyan készséget is megemlítenek, amelyek a felmérések alapján nem kerültek be a listába, pedig ezek a személyzetisek kedvencei. Az egyik hiányzó tétel az ügyfél-fókuszáltság (customer focus), a másik a változáskezelés (change management) kézben tartásának a képessége. Nekem az is furcsa, hogy az új kommunikációs eszközök (social media) mesterszintű kezelése sem jelent meg.

A fenti hatos elváráslista olyan vágyálom, amit olyan vezetők véleménye alapján állítottak össze, akik a projektmenedzserek kiválasztásban érintettek, illetve részt vesznek. A lista tetszetős ugyan, de óvatosságra kell intsen az, hogy a vizsgált minta reprezentativitásáról nem szól a fáma (a felmérésben egyébként 469 személyzeti munkát végző szakember és 523 projektvezető vett részt, lásd i.m. 3. oldal).

A kerítés másik oldalán álló, állást kereső projektmenedzserek számára a fenti lista azokat a lehetséges bűvös hívószavakat tartalmazza, amelyek tudatos használatával várhatóan elkápráztathatják az interjúztatókat. Érdemes hát őket észben tartani, de az javaslom az Olvasónak, hogy mindig az adott szervezet projektkultúráját tartsa szem előtt: ami az egyik helyen jó pont, az másutt hátrányos lehet. A helyismeret megszerzését nem lehet kispórolni egy interjúra történő felkészülésből.

Klimkó Gábor