Havi mustra – gondolatok a Pulse of Profession 2020 jelentés kapcsán

Köszöntöm az Olvasót! A félév végére témának egy februári újdonságot, a Project Management Institute által publikált Pulse of Profession 2020 - Ahead of the Curve: Forging a Future-Focused Culture [i] jelentést választottam. A jelentés - amely ez alkalommal 3,060 projektmenedzser, 358 felső vezető és 554 projektigazgató véleményén alapul - elkészítői nincsenek könnyű helyzetben, amikor évről évre kell(ene) új, világmegváltó gondolatokkal előállniuk. Ez alkalommal, mint ahogy az a címből is kitűnik, a proaktivitás került az előtérbe, azaz mit kell tenni egy szervezet vezetésének ahhoz, hogy a projektjei által a jövőben is sikeres lehessen vagy maradjon.

A Pulse of Profession jelentések az évek során egyre rövidebbek lettek, az egyes fontosabb témák feldolgozása önálló kiadványokba került (Thought Leadership Series, lásd itt [ii]). A változás oka talán az, hogy szándékosan a vezetői összefoglaló műfajához közelítették a Pulse of Profession sorozatot. A 2020-as jelentés tartalmi része öt oldalas, amelyben azért nem fukarkodnak a fellengzős mondatokkal: „The 2020 Pulse reveals a new way of doing business. The beginning of a new decade is ushering in a world full of complex issues that require organizational leaders to reimagine not just the nature of work, but how it gets done” (ibid p.2.) A megkérdezett vezetők három tényezőt emeltek ki a jövőbeli sikeresség zálogaként, úgymint

• a szervezeti szintű agilitás (organizational agility) meglétét,
• a megfelelő technológiákba történő befektetést (choosing the right technologies to invest) és
• a szükséges szakismeretek biztosítását (securing relevant skills)

(Arról jó szokás szerint nem szól a fáma, hogy szóba jövő tényezők közül melyeket soroltak hátrébb a megkérdezettek.) Az első két tényezőhöz elérhetők korábban készült önálló kiadvány-sorozatok, úgymint

• a szervezeti szintű agilitás témájában nem kevesebb, mint hat jelentés készült [iii] 2017-ben,
• a megfelelő technológiák kiválasztásáról pedig három 2018-as jelentés [iiii] szól.

A harmadik tényezőről, a szükséges szakismeretek biztosítását viszont csak az intézményesített szinten, a tehetséggondozás keretében tárgyalják [iiiii], konkrét szakismeret-típusok megemlítése nélkül. A 2020-as Pulse of Profession-ben viszont nevesítik azt a négy szakismeret-típust, aminek a kellő szintű birtoklása elősegítheti a sikeres projektek megvalósítását, úgymint (i) a projektmenedzsment technikai (módszertani) szakismeret (technical skills); (ii) a született vezetői szakismeret (leadership skills); (ii) az adott szakterületi szakismeret (business skills) és (iv) a digitális eszközök alkalmazásának szakismerete (digital skills). A fenti felsorolás egyben rangsort is tükröz, azaz – némi meglepetésre - a projektmenedzsment technikai (módszertani) szakismeretet vélték a legtöbben fontosnak.

Nincs új a nap alatt, mondhatnánk. Aki egy szakma alapjait nem ismeri, az nem is tud abban boldogulni, és ezzel a közhellyel akár meg is nyugodhatnánk, hanem sajnos az nem derül ki a jelentésből, hogy a fenti típusokon belül most éppen mely alapismeretekre volna leginkább szükség. Az is igaz persze, hogy minden szervezet más, és egyáltalán nem bizonyos, hogy léteznek általános trendek az adott területen.

A hagyományos alapismereteken túl másra is szükség van a jelentés szerint, mint például a személyközi kommunikációban való jártasságra (interpersonal proficiency), és még ezen túl számos, a menedzsment irodalomból jól ismert, vagy éppen felkapott technikára, mint a tervezésre építő gondolkozás (design thinking), az ügyfélközpontúság (delivering customer value), a technológiák változásához történő alkalmazkodás képessége (technology quotient), a szervezeti változásokra való fogékonyság (receptive for organisational change). Van itt minden, mi szem-szájnak ingere, viszont annak a kiolvasásához, hogy az egyszeri vezető a saját vállalatában most konkrétan mit tegyen, csak szükséges a saját helyzet pontos ismerete és értékelése meg a józan ész és valóságérzet!

A jelentést tehát az idén is érdemes elolvasni, ha másért nem, akkor azért, hogy a trendi kifejezéseket megismerje az Olvasó. Ez alkalommal is a helyén kell kezelni a jelentést, mert az olvasói a bölcsek kövét most sem fogják a sorok között sem fellelni; még akkor az sem, aki veszi magának a fáradtságot és a részletes, régiónként és ágazatonként közzétett nyers adatokba (Research Highlights by Industry and Region [iiiiii] ) is beletekint. Ahogy a matematikában, a projektmenedzsmentben sincs királyi út.

A lényeg az, hogy vezetőként nézzenek előre: mérjék fel, hogy most hol tartanak; tűzzenek ki ambiciózus, de elérhető célokat és fogjanak hozzá! A koronavírus járvány okozta mizéria amúgy is kikényszeríti a változtatásokat a projektmenedzsment területén is. Valóban érdemes ennek a változásnak elébe menni, ahogy azt a Pulse of Profession 2020 idei mottója sugallja.

Klimkó Gábor

__________________
 

[i] PMI (2020) Pulse of the Profession 2020, lásd https://www.pmi.org/learning/thought-leadership/pulse/pulse- of-the-profession-2020
[ii] lásd https://www.pmi.org/learning/thought-leadership/series
[iii] lásd https://www.pmi.org/learning/thought-leadership/series/achieving-greater-agility
[iiii] lásd https://www.pmi.org/learning/thought-leadership/series/disruptive-technologies
[iiiii] lásd https://www.pmi.org/learning/thought-leadership/series/talent-management
[iiiiii] lásd https://www.pmi.org/learning/thought-leadership/pulse