Erős elméleti alapokra építik a gyakorlati projektmenedzsment tudást

Katedra cikksorozatunk újabb állomásáshoz érkezett. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán projektmenedzsmentet oktató Dr. Sebestyén Zoltán egyetemi docenssel beszélgettünk a Karon zajló oktatás múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

Milyen projektmenedzsment oktatás zajlik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán?

A teljes egyetemi képet nem ismerem, de bizonyos vagyok abban, hogy a projektmenedzsment valamilyen formában megjelenik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mindegyik karán. Jómagam a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar legnagyobb alapszakjain – gazdálkodás és menedzsment, nemzetközi gazdálkodás –, illetve több nappali és részidős mesterszakon – Master of Business Administration, műszaki menedzser, vezetés és szervezés, nukleáristechnológia-menedzsment – tanítok projektmenedzsmentet magyar és angol nyelven. Más hangsúlyok mentén a Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) gazdaságinformatikus mesterképzési szakán fut projektmenedzsment kurzusom. Az egyetem más karain oktatók közül meg kell említenem a VIK-en Prónay Gábor kollégám nevét, aki már akkor projektmenedzsmenttel foglalkozott, amikor én még csak az egyetem padjait koptattam. (Prónay Gábor tanár úrral készített interjút ITT olvashatják.)  Feltétlenül ki kell emelnem Hajdu Miklós kollégámat is, aki jelenleg az Építészmérnöki Karon tanít, és azon túl, hogy a Magyar Projektmenedzsment Szövetség (PMSZ) alapító elnöke és a hazai fejlesztésű hálótervező szoftver „atyja”, a projektmenedzsment egyik legnagyobb hazai kutatója is.

Van-e önálló projektmenedzsment szak?

A fent említett szakokon ugyan markánsan megjelenik a projektmenedzsment, de erre dedikált külön szak nincs az egyetemünkön.

Mióta van projektmenedzsment oktatás az Önök tanszékén?

A projektmenedzsmentnek nagy múltja és hosszú története van az egyetemen és a tanszékünkön is. Tanszékem, a Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék elődje az Ipari Üzemgazdaságtan Tanszék volt. Ezen a tanszéken a projektmenedzsment története az úttörő Fügedi Tamással indult, aki nálunk a 60-as években elsőként oktatott és írt egyetemi jegyzetet a témában. Utána Farkas Andrásnak és Papp Ottónak volt jelentős publikációs tevékenysége a szakterületen; jegyzeteik, könyveik máig elérhetők, magam is rendszeresen fellapozom ezeket. A 70-es évektől kezdve számos kollégám kapcsolódott be a Vállalati rendszer és gazdaságtan tantárgyba, amelynek kötelező eleme volt a projektmenedzsment, és amelyet az egyetem minden mérnök karán oktattak. A számítógépes támogatás is egészen korán megjelent nálunk, a 80-as években kollégáim – még XT PC-ken – a Harvard Projecttel dolgoztatták ki a részidős hallgatóik saját, valós projektterveit.

Ez hány végzett hallgatót jelent?

Ezt nehéz megbecsülni, de az érezhető a fentiekből is, hogy az elődeimnek óriási hatásuk volt, hiszen rengeteg hallgatót elértek. Ezért a kérdésre hadd válaszoljak egy közelítő alsó becsléssel a magam nevében, amelyben neves elődeim több évtizedes, elképesztő teljesítménye nem szerepel. Több mint húsz éve foglalkozom oktatással, és ezalatt kb. húszezer hallgató tanult nálam projektmenedzsmentet.

A hallgatók kapnak-e valamilyen projektmenedzsment minősítést a kurzusok végén?

A képzés végi diplomán kívül nem kapnak nálunk speciális projektmenedzsment minősítést.

Milyen projektmenedzsment módszertani alapokra építik az oktatást?

A Műegyetemen kifejezetten erős a projektek tervezési oldala, különösen a hálótervezés és -elmélet. A szoftverek alkalmazásánál is fontosnak érezzük az erős módszertani alapok megismertetését. Ezenfelül – az adott szak jellegétől függően – megjelennek a modern irányok is, például agilis módszertanok, az elérhető legfrissebb tervezési és elemzési technikák, és számos téma épül a PMI módszertanára is.

Pontosan mivel ismerkednek meg a hallgatók a projektmenedzsment tanulmányaik során?

Elég szerteágazó oktatás zajlik egyetemünkön, ezért nehéz lenne ezen tematikákat itt tömören bemutatni. Bár a projektmenedzsment alapok mindenhol ugyanazok, azonban egészen más kell az energiaszektorbéli részidős, a közgazdász tanár vagy a gazdaságinformatikus hallgató számára. Az biztos, hogy az alkalmazáshoz szükséges alapokat mindenki megismeri, és a tantárgy óraszámától, céljától függően bizonyos témákban mélyed el komolyabban.  Ennek megfelelően van olyan hallgató, aki a tanult szoftverhez fejleszt modult a legújabb tervezési technikák valamelyikével – például CCPM, SRA –, vagy a jelenleg elérhető logikai kapcsolatok jelentős bővítése, újrakategorizálása, matematikai leírása és alkalmazása lesz a cél – ez éppen a már említett Hajdu Miklós munkái alapján. Hallgatóim nagy sikerrel szerepeltek az elmúlt években a PMI által meghirdetett diplomamunka pályázaton, itt például többen is továbbfejlesztették az adott vállalat, bank PPM gyakorlatát.

Hogyan biztosítja az intézmény a projektmenedzsment gyakorlati tudás megszerzését? Vendégelőadók, valóságközeli projektversenyek megjelennek Önöknél?

Ezekkel a lehetőségekkel természetesen mi is élünk. Mesterszakjainkon minden évben a PMI szakemberei tartanak egy-egy előadást meghívott előadóként, alelnöki és elnöki szinten. A gazdaságinformatikusoknak rendszeres vendégelőadó szakember tart előadást a becslési modellekről, azok paraméterezéséről és agilis irányokról. Néhány országos versenyen már vettek részt hallgatóim, de ebben a kérdésben bőven van hova fejlődni. A gyakorlatorientáltságot a fentieken túl nagymértékben szolgálja a szakszemináriumok és projektfeladatok rendszere. Ennek az a lényege, hogy a hallgató valós problémával foglalkozik – ott, ahol például gyakornokként dolgozik vagy szakmai gyakorlaton van –, és a konzulense egyedi segítségét nemcsak a záródolgozat készítésének félévében, hanem egy vagy két félévvel előtte is már igénybe veszi. Mindezek után nem meglepő, hogy az álláskeresés lépését sokan átugorják, és maradnak a vállalatnál a végzés után is.

Tervezik-e fejleszteni a meglévő projektmenedzsment oktatási tananyagot? Ha igen, milyen irányú lesz a változás?

A tematikára vonatkozó kérdésnél már említettem, hogy számos területen igyekszünk a legújabb irányokat is követni, ez folyamatos munka részünkről. Az elmúlt időszakban a tananyagban megjelentek többek között a nyomon követés – ED, ES –, az integrált kockázatmenedzsment, a portfóliómenedzsment, a sikerkritériumok, a változásmenedzsmenttel kapcsolatos szerepelméletek legújabb irányai. Még nem tudom, melyik lesz a következő új irány.

Milyen hallgatói visszajelzések vannak a tárggyal és a projektmenedzsment tanulmánnyal kapcsolatban?

A tantárgyat szeretik a hallgatók, pozitív visszajelzéseket kapunk.

Mit üzen azoknak a fiataloknak, akik a projektmenedzsment pályára készülnek?

Miközben szükségesnek tartom a valós, munkahelyi környezetből származó probléma megoldásának elsajátítását, hiszem, hogy erős elméleti alapokkal érdemes a mély vízbe ugrani.

Kedves Zoltán! Köszönöm szépen az interjút! További sikeres oktatási éveket kívánok Önnek!

Az interjút készítette: Borbényi Kata