Október 16-án több, mint 400 projektmenedzsment szakember részvételével zajlott a „MI és a projektvezetés új dimenziói” konferencia, ahol azt jártuk körül, milyen lehetőségeket hoz a mesterséges intelligencia használata, és hogyan alakítja át a döntéshozatalt, a felelősségeket és a folyamatokat.

Az eseményt Kemler András, a Robert Bosch Kft. ügyvezető igazgatója és Cserna József, a Magyar Projektmenedzsment Szövetség elnöke nyitotta meg.

Az adat az egyik legfontosabb vagyonforrás, hangzott el Szabó Norbert, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ) operatív igazgatójának előadásában. Bemutatta, miként kerülnek az állami szervezeteknél keletkező, anonimizált adatok a nemzeti adatvagyon leltárába, és hogyan válhatnak ezek a piaci szereplők számára is értékes erőforrássá.

Dr. Németh Gabriella azzal a kérdéssel indított, hogy ki olvasta el valaha egy szoftver ÁSZF-jét, és bizony, nem sok kéz lendült a magasba. A generatív AI kapcsán szó esett a szerzői jogról és a felelősség kérdéséről: a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta, a generatív AI viszont nem jogi személy, a kimenet felhasználásáéért mi vagyunk a felelősek. Ha nincs szabály, akkor is van szabály, hiszen az etika és az általános jogelvek ma is irányt mutatnak az MI használatában.

A rendszerszintű válságok természetét vizsgálta Szalóczy Zsolt, a Cassee Klímaadaptációs Tanácsadó Zrt. Vezérigazgatója. A fenntartható fejlődési célok illúziók, a folyamatos növekedés egy véges bolygón nem lehetséges. Egyre több energiára van szükségünk ahhoz, hogy fenntartsuk, amink van. A jövőkép egyre szűkül, és az irracionális célok elérésére irányuló erőfeszítés pazarlás. Az MI képes ugyan hatalmas adatmennyiségek elemzésére, de a komplex rendszer nem algoritmizálható.

Bíró Adával már találkozhattak azok, akik a tavalyi konferencián is részt vettek. Urbán Ernő producertől megtudtuk, hogy a Delta „műsorvezetője” azóta már önállóan szerkesztett egy saját műsort, és népdalfeldolgozásokkal énekesként is bemutatkozott. Az MI nem csupán egy új eszköz, hanem olyan jelenség, amely átformálja a valóságról alkotott képünket. Akár Beethoven, Mozart és Wagner is megszólalhat a Magyar Állami Operaház új évadának reklámfilmjében.

A HUNOR – Hungarian to Orbit program tapasztalatait Héjja István projektmenedzser osztotta meg. Az MI elsősorban ismétlődő feladatok és nagy adatmennyiségek feldolgozásában jelent segítséget az űrkutatásban. Megtudhattuk, hogy Kapu Tibor hátizsákjába 30 payload, azaz kísérleti egység fért be, melyek számára a nemzetközi űrállomás biztosított egyedülálló kísérleti helyszínt. Látványos illusztráció volt, hogy az ESA és ECSS szabványok alapján összeállított folyamatok dokumentációja kinyomtatva embermagasságú iratkupac lenne.

Az MI vállalati alkalmazásáról szólt Németh Valentin (GoExO) és Bunyevácz Márk (Agentize) közös előadása. Elmondták, hogy a mesterséges intelligencia 4–5-szörös hatékonyságnövekedést eredményezhet, de ha a szervezeti kultúra is támogatja az új szemléletet, ez akár tízszeresére is nőhet. Az MI képes időbecslést készíteni, előre jelezni a csúszásokat, sőt, váratlan helyzetekben – például költségcsökkentés vagy betegségek esetén – néhány perc alatt újratervezni a projektet, alternatívákat javasolva a vezetőknek.

Szabolcs Péter, a Digital Factory vezető adattudósa arról beszélt, milyen tapasztalatokat szereztek a MOL hűségprogramjának megújítása során, ahol az MI-t vonták be a személyre szabott üzenetek és kedvezményszintek kialakításába. A generált szövegek minősége még nem megbízható, a kedvezményszint meghatározásánál viszont nagyon hatékony segítséget jelentett, extra infrastruktúra nélkül, elenyésző kockázattal.

Az azonnali fizetés bevezetésétől drasztikusan növekedett a banki csalások száma és értéke. Az erre reagáló központi visszaélésszűrő rendszer (KVR) fejlesztését mutatta be Farkas Attila József (Telekom Rendszerintegráció Zrt.) és Völgyi Tamás (GIRO Zrt.). A rövid, törvényben megszabott határidő és az eltérő felkészültségű 24 bank (mind egy-egy alprojekt) komoly kihívást jelentett, csakúgy, mint a vízesés és az agilis módszertan keveredése, a projekt mégis a meghatározott célokat, időt és költségkeretet tartva valósult meg.

„Ha a Bosch tudná, amit a Bosch tud” – kezdte előadását Virányi Dávid Artúr, a Robert Bosch Kft. IT projektvezetője, aki azt mutatta be, hogyan alakította át az MI használata a szervezeti tudásmenedzsmentet. A rendszer több belső adatforrást – például wiki típusú oldalakat, a SharePointot, SAP-adatbázisokat – integrál, miközben a felhasználók számára egy egyszerű, szerethető felületet kínál. Fontos tanulság, hogy az adatok minőségét ellenőrizni kell, mert ha rossz az adat, a rendszer nem fog működni.

Egy friss kutatás szerint a vállalatvezetők 83%-a tervezi, hogy a költségvetés legalább 10%-át MI fejlesztésre fordítja. Ugyanakkor a feladatspecifikus AI implementációk többnyire a várt megtérülés nélkül végződnek. A kudarc oka többnyire az adatok rossz minősége, a tisztázatlan célok vagy a szervezeti ellenállás. Ignácz Péter, a KPMG Tanácsadó Kft. Data Science Senior Managere arról osztott meg gyakorlati tanácsokat, hogyan kerülhető el ezeknek a projekteknek a bukása.  

A nap interaktív workshopokkal zárult, ahol a résztvevők gyakorlati példákon keresztül vizsgálhatták meg a különböző MI eszközök felhasználási lehetőségét a projektmenedzsmentben, a jogi és etikai dilemmákat, az ember és a mesterséges intelligencia együttműködésének pszichológiai kérdéseit, az MI szerepét az egészségügyben, valamint az MI hatását a Z generáció pályakezdésére.

Köszönjük minden előadónak, résztvevőnek és támogatónak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a „MI és a projektvezetés új dimenziói” konferencia tartalmas, inspiráló és valóban új dimenziókat nyitó szakmai eseménnyé váljon.