A projektmenedzserektől egyre inkább elvárják, hogy figyelembe vegyék a környezeti tényezőket a fenntarthatóság szempontjából, de ezt könnyebb mondani, mint megvalósítani.

„A projektmenedzsereknek el kell fogadniuk egy ügyfélmegbízást, és a lehető legjobban végre kell hajtaniuk, de gyakran nem világos, hogy a munkáltató vagy az ügyfél mit vár el a fenntarthatóság terén” – mondja Tom Taylor, a Project Management Association korábbi elnöke, a Salfordi Egyetem vendégprofesszora. „Kifejezetten megemlítik a megbízásban? Fenntartási költségént kezelik? Kérnek adatokat a szén-dioxid-kibocsátásról? Mi a helyzet a leállítás következményeivel? Ezeknek a tényezőknek a beépítése a megbízásokba óriási előrelépés lenne.”

Léteznek olyan módszertanok, amelyek segítenek a projektmenedzsereknek a fenntarthatóság megértésében. A GPM Global hálózat például közel egy évtizede hozta létre a PRiSM (Projects Integrating Sustainable Methods - Fenntartható Módszereket Integráló Projektek) megközelítését, hogy a projektek jobban igazodjanak az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaihoz.

Íme néhány módszer, amit a projektmenedzserek alkalmazhatnak egy fenntarthatóbb, etikusabb és környezetbarát projekt megvalósításához.

Az öt P
„A megközelítésünket P5-nek nevezzük. Ez egy mátrix, amelyet a projektmenedzserek használhatnak egy széleskörű értékelés elvégzéséhez” – mondja Antony della Porta, a hálózat brit ügyvezető tanácsadója, egyben a Sustainable PM (Fenntartható PM) kezdeményezés alapítója. „A hagyományos 'hármas alsó vonal' – emberek, bolygó és profit – mellé hozzáadjuk a programokat és projekteket is, ezáltal konkrét kapcsolatot teremtünk a projektmenedzseri tevékenységeink és azok eredményei között. Ez magában foglalja a környezeti és társadalmi elemeket, valamint a nyereségességet, a gazdaságot és a tőkekiosztást, amelyek mind szükségesek, ha valóban fenntarthatók akarunk lenni.”

Holisztikus projektmenedzsment megközelítés
A projektmenedzsereknek a projekt teljes élettartama alatt a nagyobb képet kell figyelembe venniük, hogy mérjék és nyomon kövessék a projekt környezeti hatásait. „A projektmenedzserek nem elégedhetnek meg annyival, hogy úgy-ahogy végrehajtják a projekt egyes fázisait, ennél többet kell tenniük” – mondja Rob Leslie-Carter, az Arup igazgatója és az év korábbi APM projektmenedzsere. „Tanácsadóként kell fordulnunk az ügyfeleink felé stratégiai szinten, befolyásolva a projekt célját és az eredményeket – mindezt fenntarthatósági szemlélettel.”

BREEAM benchmarking
Az építési projektek esetében a projektmenedzserek a Building Research Establishment Environmental Assessment Method (Építéskutatási Intézet Környezeti Értékelési Módszere) (BREEAM) keretrendszerét használhatják a projektjeik hatásainak mérésére. Egyes fejlesztők most már olyan projekteket kívánnak megvalósítani, amelyek túlmutatnak a BREEAM szabványain. Akár BREEAM-ot használnak, akár meghaladják azt, ezt a keretrendszert a tervezési szakaszban kell figyelembe venni. „Ez nem csak annyi, hogy felteszed a fenntarthatósági protokollokat a weboldaladra, és hátradőlsz, hogy ezzel minden kész” – mondja della Porta. „Ha a napi döntéseket nem az ezekre a kritériumokra gyakorolt hatásuk alapján hozzák meg, akkor az egész csak üres beszéd.” 

Hosszú távú tervezés és teljes élettartamköltségek
A projektmenedzsereknek már a tervezési szakaszban távolabbra kell látniuk a projekt közvetlen életciklusán. Lassabb cserearányok, csökkentett karbantartási igények és alacsonyabb környezeti költségek mind részét kell, hogy képezzék a döntéshozatali folyamatnak, még mielőtt meghatározzák a projekt hatókörét, valamint a megvalósításához használt eszközöket és technikákat.

Bruce Wulff, a Ramboll munkatársa a British Antarctic Survey (Brit Antarktiszi Kutatóprogram) (BAS) programja keretében dolgozik a létesítmények korszerűsítésén. Környezettudatos megközelítést alkalmaz a projektben – ami az ügyfelének különösen fontos. „Több mint 60 különálló feladatmegbízás van a programban, ezért annak érdekében, hogy fenntarthatósági szempontból következetes megközelítést alkalmazzunk, létrehoztunk egy programszintű irányítóbizottságot” – mondja Wulff. „Ez magában foglalja az ügyfelet és minden érdekcsoportot, és meghatározza az általános stratégiát. Ennek köszönhetően minden projekthez létrehozhatunk egy fenntarthatósági irányítási tervet (SMP), az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak releváns részei alapján.”

„Misszióvezérelt” megközelítés
Mariana Mazzucato professzor, a University College London Innovációs és Közérdekű Intézetének közgazdásza és igazgatója egy radikális, „misszió-orientált” megközelítést javasol a fenntarthatósági projektek számára az egész gazdaságban.

A Green New Dealről szóló 2018-as tanulmányában Mazzucato és Martha McPherson, a University College London zöld gazdaságért és fenntartható növekedésért felelős vezetője azt írta: „Ehhez vízióval rendelkező vezetésre, türelmes stratégiai finanszírozásra, egy alulról építkező mozgalomra és innovációra lesz szükség... Csak úgy érhetünk el fenntartható és inkluzív növekedést, ha a zöld programokban minden érdekcsoportot aktívan bevonunk az irányításba.”

Ha a fenntarthatóságot egy megoldandó misszióvá alakítjuk a projekt során, nem pedig egy félelmetes kihívást látunk benne, az segíthet a fenntarthatósági gondolkodásmód elmélyítésében.

Forrás: Association for Project Management (APM) 
Fordította: Karasán Krisztina
Az eredeti cikk angol nyelven itt olvasható.
Fotó: Hilde Swets / Pixabay