Köszöntöm az Olvasót 2021-ben! A projektek eredményességének titka gyakran az, hogy a csapattagok jól tudnak együttműködni. Ezt több módon is el lehet érni, az egyik eszköz a pszichológiai biztonság (psychological safety) megadása a tagok számára.

A Google-nál az „Artisztotelész projekt” („Project Aristotle”) kódnevű kutatás[1] keretében azt a kérdést vizsgálták, hogy az ott dolgozó csapatok mitől és miért lesznek eredményesek (a kódnév az Arisztotelésznek tulajdonított „az egész több, mint a részek összessége” gondolatra utal). Öt tényezőt azonosítottak, melyek közül a legfontosabbnak a pszichológiai biztonságot tartották, lásd [2] [3] .

A jelenséget és a fogalmat, pontosabban ezt az elnevezését Kahn 1990-es cikkéhez[4] szokták kötni. Kahn meghatározása szerint a pszichológiai biztonság az, amikor valaki (a vele együtt levőknek) megmutathatja és használhatja a valódi énjét (a szelfjét), anélkül, hogy tartania kellene attól, hogy a megnyilatkozása miatt sérül a magáról alkotott képe, vagy negatív következményekkel jár a (csoporton belüli) státuszára vagy a karrierjére („Psychological safety was experienced as feeling able to show and employ one’s self without fearing of negative consequences of self-image, status or career”). Clark tömörebb meghatározása szerint a pszichológiai biztonság lényege az, hogy az emberi interakciótól (pontosabban annak következményeitől) leválasztja a félelmet, tisztelettel és elfogadással kiváltva azt[5]. Edmondson pedig a csapat – és nem az egyén - szintjén értelmezte a fogalmat, nevezetesen szerinte a pszichológiai biztonság egy csapat tagjai által vallott és követett közös hit abban, hogy a csapat biztonságos környezetet nyújt az interperszonális cselekvésekhez (a shared belief held by members of a team that the team is safe for interpersonal risk taking).

A pszichológiai biztonság témájának előzményeiről és tartalmáról Edmondson és Lei cikkében[6], illetve Edmondson TED videójában[7] találhatnak további részleteket az érdeklődők.

A fenti fogalmi meghatározások kellően absztraktak ahhoz, hogy az egyszeri jámbor projektmenedzsert elriassza a témától, pedig roppant kézenfekvő és igen fontos dologról van szó. Ha például egy projekttag azért fél megszólalni egy értekezleten, mert attól tart, hogy könnyen nevetségessé válik, akkor az az illető nincs „pszichológiai biztonságban”, lásd[8]. Ez a helyzet akkor is, ha valaki azért nem mondja el az ötletet, mert attól tart, hogy ez szembe megy a főnöke korábbi javaslatával és ő ebből csak rosszul jöhet ki.

Az tehát rögtön látható, hogy a fenti fogalom fontos és érdekes a vezetők számára, a nagy kérdés az, hogy miként lehet pszichológiailag biztonságos állapotba eljutni? Praktikus útmutatót ad erre a feladatra például Delizonna HBR cikke[9], Lee posztja[10] (és Edmondson TED videója), bőven meríthetnek ezekből a projektmenedzserek is. A fontosabb gondolatok az alábbiak

1. Olyan kultúrát alakítsanak ki, amelyben nem lehet a másikat (a kollégát) megszégyeníteni.
2. A vádaskodást (blame) váltsák ki érdeklődéssel (curiosity).
3. A projektmenedzser a konfliktusokat ne ellenségként, hanem együttműködő szemlélettel kezelje.
4. A projektmenedzser empatikusan, értő figyelemmel kommunikáljon a beosztottjaival. Kérjen visszajelzést!
5. Mérjék a pszichológiai biztonságot (vannak erre módszerek, pl. lásd[11] [12])

Kifejezetten a projektmenedzserek számára Bondale posztja[13] a tervezés fontosságára hívja fel a figyelmet, ugyanis a pszichológiai biztonság rendszerint nem magától alakul ki, hanem kialakítják és fenntartják azt. Egy projekt indításakor tehát célszerű és értelmes felmérni azt, hogy a projektkörnyezet mennyiben garantálja a pszichológiai biztonságot a projekttagok számára, és ha szükséges, akkor be kell avatkozni, amihez persze pénz, fegyver és paripa is szükséges.

Ha valaki projektmenedzserként esetleg túl tudományoskodónak – és ezért kontraproduktívnak - vélné a pszichológiai biztonság megteremtésének szükségességével előhozakodni a saját vezetői számára, amikor időt és erőforrásokat szeretne ennek eléréséhez, akkor azt javaslom, hogy éljen egy egyszerű és ártatlan csúsztatással. Manapság az eredményesség elérésének népszerű eszköze az agilis szemlélet alkalmazása és bevezetése (lásd még „agilis transzformáció”). A pszichológiai biztonság megadása a helyes agilis működés egyik feltételének fogható fel, ezért a fennkölt „pszichológiai biztonság” helyett használja az „agilis működés”, mint elérendő cél bűvszavát. Ez szinte bizonyosan hatni fog, bár mint azt Tanács Lajos örökzöld pamfletjéből[14] tudjuk, az agilis szemlélet sem csodaszer.

Klimkó Gábor

[1] Lásd https://rework.withgoogle.com/guides/understanding-team-effectiveness/steps/introduction/

[2] Forbes.hu (2019) A Google kikutatta: ez az 5 dolog kell a szuper csapatmunkához, https://forbes.hu/legyel-jobb/a-google-kikutatta-ez-az-5-dolog-kell-a-szuper-csapatmunkahoz/

[3] re:Work, lásd https://rework.withgoogle.com/print/guides/5721312655835136/

[4] Kahn, W. A. (1990). Psychological Conditions of Personal Engagement and Disengagement at Work. Academy of Management Journal. 33 (4), pp. 692–724

[5] Clark, T. R. (2020). The 4 Stages of Psychological Safety: Defining the Path to Inclusion and Innovation. Berrett-Koehler

[6] Edmondson, A. & Lei, Z. (2014) Psychological Safety: The History, Renaissance, and Future of an Interpersonal Construct. Annual Review of Organizational Psychology and Organizational Behavior 2014 1:1, pp. 23-43

[7] Edmondson, A. (2014) Building a psychologically safe workplace. TED videó, lásd https://www.youtube.com/watch?v=LhoLuui9gX8

[8] Brandchannel (2019) A pszichológiailag biztonságos munkahelyeknek bátor vezetőkre van szükségük, https://hvg.hu/brandchannel/20191017_A_pszichologiailag_biztonsagos_munkahelyeknek_bator_vezetokre_van_szukseguk

[9] Delizonna, L. (August 24, 2017) High-Performing Teams Need Psychological Safety. Here’s How to Create It. Lásd https://hbr.org/2017/08/high-performing-teams-need-psychological-safety-heres-how-to-create-it

[10] Lee, D. (July 31, 2019) Psychologically Safe Cultures Need Courageous Leaders. Lásd https://www.tlnt.com/psychologically-safe-cultures-need-courageous-leaders/

[11] Edmondson, A. (1999). Psychological safety and learning behavior in work teams. Administrative Science Quarterly, 44(2), pp. 350-383.

[12] Geraghty, T. (August 24, 2020) Measuring Psychological Safety, lásd https://www.psychsafety.co.uk/measure-psychological-safety/

[13] Bondale, K. (November 22, 2020) How are you planning for psychological safety within your team, lásd https://www.projectmanagement.com/blog-post/67048/How-are-you-planning-for-psychological-safety-within-your-team-

[14] Tanács, L. (2019) Az Öreg Király és az Agilis Transzformáció, lásd https://www.youtube.com/watch?v=o5sI6eGQWqQ

Fotó: Duy Pham on Unsplash