Belépés
Köszöntöm az Olvasót! A múlt év végén felkapott (ha tetszik: trendi) projektmenedzsment témákról írtam [1]. Akkor azzal zártam a soraimat, hogy annyiban biztos van értelme a divathullámok tanulmányozásának (avagy a véleményvezéri pozícióra vágyakozók számára e hullámok meglovaglásának), hogy gondolkodásra késztetheti az embert. A mostani a posztban visszatérek a környezetünk aktuális trendjeinek a témájához.
Márciusig meg szokott jelenni a PMI éves Pulse of Profession jelentése, ami a projektmenedzsment szakmai figyelemmel követendő jelenségeit követi (a tavalyi jelentés itt[2] érhető el). Az idei Pulse of Professiont-t is szemlézni terveztem, hanem nem találtam. Van (helyette?) viszont egy, a világunkat meghatározó megatrendekről szóló PMI publikáció[3] (Megatrends 2021). Ebben a jelentésben a szerzők még egy szintet léptek az általánosságok tekintetében; nekem ez - földhözragadt személyiség lévén - mérsékelten jó hír. A Megatrends 2021 jelentés végén ráadásul egy kumma szó nincs arról, hogy most mit tegyen az ember. Ez részint érthető, mert mint alább olvasható, tényleg „nagy” dolgokról írtak; másrészt a felmerülő kérdésekre azért jó lenne valamit mondani. Ezért a mai alkalomra a „think globally, act locally” (kb. „gondolkozz nagyban, cselekedj kicsiben”) elv jegyében az első reakcióimat fogom az Olvasóval megosztani, kifejezetten a hazai projektmenedzsment kontextusában gondolkozva. Ezért használtam a fellengzős és kattintásvadász „glokalizáció” kifejezést a poszt címében. A válaszok még így is meglehetősen általános szinten maradnak, és bőséges teret hagynak az Olvasónak a saját gondolataival, konkrét akcióival való kiegészítésére; vagy akár részleges vagy teljes felülírására is.
Lássuk a hát a megatrendeket! Nagy meglepetésekre azért ne számítson senki.
Az első nyilvánvaló megjegyzés ehhez az állításhoz az, hogy a szervezet működési területe alapvetően meghatározza azt is, hogy mennyiben és hogyan érintette a működését a koronavírus járvány. Nekem például az egyetemi oktatásban számos pozitív hozadéka is volt az amúgy rettenetes következményekkel járó járványnak; maga az oktatási tevékenység, ha megváltozott módon és eszközökkel is, lényegében a virtuális térben is folytatható volt. A vendéglátóiparban azonban természetesen más a helyzet, akárcsak a fizikai munkavégzést igénylő ágazatokban.
A projektmenedzsereknek tehát ágazat (tevékenység) specifikusan kell a megváltozott körülményekhez alkalmazkodniuk, ehhez segítségképpen a tavaly decemberi mustrában esett szó a folyamatosan változó digitális technológiák ismeretének és alkalmazási képességének a szükségességéről. Régi-új slágertéma itt a projektek vezetése virtuális környezetben, ezen a téren viszont már évtizedes tapasztalatok állnak rendelkezésre. A változás (egy technológia bevezetése) kezelésének mikéntje szintén örökzöld kérdés; ami viszont itt új jelenség, az az együttműködést támogató számítástechnikai eszközök robbanásszerű fejlődése (lásd például a közösen létrehozott ábrák (canvas) megjelenítését, vagy éppen a konferenciabeszélgetéseket támogató eszközöket).
A projektmenedzsereknek a fenti szempontból a „zöld projektmenedzsment”, „green project management” témaköre[4] lehet a hívószó. Ezen a területen van egyéni és szervezeti minősítés (bár én némi gyanakvással szemlélem az ilyen kezdeményezéseket). Ennél egyszerűbb (és talán praktikusabb is), ha egyszerűen a „környezettudatos” (amúgy bővebb jelentéstartamú) kifejezés felől indul el valaki és annak figyelembevételével cselekszik.
A Megatrends 2021-ben említett területek (p. Dél-Ázsia vagy Fekete-Afrika) és országok tőlünk távol esnek, minket nem sorolnak a veszélyeztettek közé, de azért lehet ennek a pontnak magyar olvasata[5] is. A PMI jelentésében megelőző eszközként megemlítik (az Ericsson példáján) a nagy szervezetekben használható belső munkarotáció módszerét, mint a tanulás kiváló eszközét. Ez a projektmenedzserek világában is jól használható, feltéve, hogy az adott szervezet a tudatos, cégen belüli karrierépítés során alkalmazza.
Fontos annak felismerése, hogy nem mindenütt alkalmazható eredményesen a mélytanulás, csak ott, ahol rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű korábbi adat. A megígéretesebb alkalmazása a technológiának talán a projektekben az előrejelzés [6]. Az egyéb alkalmazások egyelőre nekem inkább tűnnek tudományos-fantasztikus felvetésnek.
Megatrendekből, a fellegekből indultam; a célom az volt, hogy amennyire csak lehet, ereszkedjünk le a földre, a konkrétumok világába, ez meglehetősen felületesre sikerült. Az egyszeri magyar projektmenedzsernek érdemes időnként messzire néznie, ha másért nem, akkor azért, hogy amikor el kell adnia amagát és a projektjét, akkor fel tudja csillantani széles körű tájékozottságát. Ha a megatrendek felkeltették az Olvasó érdeklődését, ne habozzon eredetiben elolvasni a PMI Megatrends 2021 kiadványát!
Klimkó Gábor
-------------------------------
[1] lásd https://pmsz.hu/hireink/havi-mustra-egy-google-kereses-meglepo-eredmenyerol/
[2] lásd https://www.pmi.org/learning/thought-leadership/pulse/pulse-of-the-profession-2020
[3] lásd https://www.pmi.org/learning/thought-leadership/megatrends
[4] lásd https://www.greenprojectmanagement.org/
[5] lásd https://g7.hu/kozelet/20210121/van-kiut-a-kozepes-jovedelmi-csapdabol-de-magyarorszag-nem-azt-koveti/
[6] lásd https://www.toptal.com/project-managers/technical/ai-in-project-management, https://www.verozen.co.uk/2020/05/what-next-for-project-management/, https://project-management.com/how-companies-are-using-intelligent-automation-for-project-management/
Fotó: Possessed Photography on Unsplash