Havi mustra a megatrendekről és azok projektmenedzseri glokalizációjáról

Köszöntöm az Olvasót! A múlt év végén felkapott (ha tetszik: trendi) projektmenedzsment témákról írtam [1]. Akkor azzal zártam a soraimat, hogy annyiban biztos van értelme a divathullámok tanulmányozásának (avagy a véleményvezéri pozícióra vágyakozók számára e hullámok meglovaglásának), hogy gondolkodásra késztetheti az embert. A mostani a posztban visszatérek a környezetünk aktuális trendjeinek a témájához.

Márciusig meg szokott jelenni a PMI éves Pulse of Profession jelentése, ami a projektmenedzsment szakmai figyelemmel követendő jelenségeit követi (a tavalyi jelentés itt[2] érhető el). Az idei Pulse of Professiont-t is szemlézni terveztem, hanem nem találtam. Van (helyette?) viszont egy, a világunkat meghatározó megatrendekről szóló PMI publikáció[3] (Megatrends 2021). Ebben a jelentésben a szerzők még egy szintet léptek az általánosságok tekintetében; nekem ez - földhözragadt személyiség lévén - mérsékelten jó hír. A Megatrends 2021 jelentés végén ráadásul egy kumma szó nincs arról, hogy most mit tegyen az ember. Ez részint érthető, mert mint alább olvasható, tényleg „nagy” dolgokról írtak; másrészt a felmerülő kérdésekre azért jó lenne valamit mondani. Ezért a mai alkalomra a „think globally, act locally” (kb. „gondolkozz nagyban, cselekedj kicsiben”) elv jegyében az első reakcióimat fogom az Olvasóval megosztani, kifejezetten a hazai projektmenedzsment kontextusában gondolkozva. Ezért használtam a fellengzős és kattintásvadász „glokalizáció” kifejezést a poszt címében. A válaszok még így is meglehetősen általános szinten maradnak, és bőséges teret hagynak az Olvasónak a saját gondolataival, konkrét akcióival való kiegészítésére; vagy akár részleges vagy teljes felülírására is.

Lássuk a hát a megatrendeket! Nagy meglepetésekre azért ne számítson senki.

1. A koronavírus járvány rákényszeríti a szervezeteket a működési modelljük alapjaiban történő átgondolására („… force companies to rethink business as usual”). Az ENSz egy jelentésére hivatkozva, azt állítják a Megatrends 2021 jelentésben, hogy világszerte 98 millió embert taszít a járvány mélyszegénységbe. A digitális szakadék nő, a magára hagyatottság érzésével számos embert küzd.

Az első nyilvánvaló megjegyzés ehhez az állításhoz az, hogy a szervezet működési területe alapvetően meghatározza azt is, hogy mennyiben és hogyan érintette a működését a koronavírus járvány. Nekem például az egyetemi oktatásban számos pozitív hozadéka is volt az amúgy rettenetes következményekkel járó járványnak; maga az oktatási tevékenység, ha megváltozott módon és eszközökkel is, lényegében a virtuális térben is folytatható volt. A vendéglátóiparban azonban természetesen más a helyzet, akárcsak a fizikai munkavégzést igénylő ágazatokban.

A projektmenedzsereknek tehát ágazat (tevékenység) specifikusan kell a megváltozott körülményekhez alkalmazkodniuk, ehhez segítségképpen a tavaly decemberi mustrában esett szó a folyamatosan változó digitális technológiák ismeretének és alkalmazási képességének a szükségességéről. Régi-új slágertéma itt a projektek vezetése virtuális környezetben, ezen a téren viszont már évtizedes tapasztalatok állnak rendelkezésre. A változás (egy technológia bevezetése) kezelésének mikéntje szintén örökzöld kérdés; ami viszont itt új jelenség, az az együttműködést támogató számítástechnikai eszközök robbanásszerű fejlődése (lásd például a közösen létrehozott ábrák (canvas) megjelenítését, vagy éppen a konferenciabeszélgetéseket támogató eszközöket).

2. A klímakatasztrófa közeleg. Ennek megakadályozására innovatív kezdeményezések szükségesek, amelyek megvalósítása viszont projektmenedzsment szaktudást igényel. Ismét az ENSz jelentésére hivatkozva, a Megatrends 2021 írói azt állítják, hogy a leggazdagabb és legszegényebbek közötti jövedelmi arány 25%-kal lett magasabb ahhoz képest, amikor nem lenne globális felmelegedés.

A projektmenedzsereknek a fenti szempontból a „zöld projektmenedzsment”, „green project management” témaköre[4] lehet a hívószó. Ezen a területen van egyéni és szervezeti minősítés (bár én némi gyanakvással szemlélem az ilyen kezdeményezéseket). Ennél egyszerűbb (és talán praktikusabb is), ha egyszerűen a „környezettudatos” (amúgy bővebb jelentéstartamú) kifejezés felől indul el valaki és annak figyelembevételével cselekszik.

3. A tömeges (civil) megmozdulások száma és a társadalmi feszültség nő. („Civil, Civic, and Equality Movements”). A Megatrends 2021 írói egy felmérésre hivatkozva azt állítják, hogy 2009 és 2019 között világszerte évente 11,5%-kal nőtt a tömeges megmozdulások száma. A jelentés itt, a második megatrendhez hasonlóan, a jelenséget tompító és megelőző kezdeményezések indítására, illetve azok projektszerű megvalósítására hívja fel a figyelmet. Ehhez a témához nem tudok konkrét projektmenedzseri, egyéni megelőző akciókat javasolni, erre a (mega)folyamatra szerintem nincs ráhatásunk.
4. A globalizáció dinamikája megváltozott. A fejlődő piacok egy részének elképesztő ütemű a fejlődése, más országok viszont a közepes jövedelem csapdájába kerülnek. Az írásban hivatkozzák az UN Office for Project Services egy vezetőjének a véleményét, mely szerint a veszélyeztetett országokban az infrastruktúrába és az oktatásba lenne célszerű befektetni.

A Megatrends 2021-ben említett területek (p. Dél-Ázsia vagy Fekete-Afrika) és országok tőlünk távol esnek, minket nem sorolnak a veszélyeztettek közé, de azért lehet ennek a pontnak magyar olvasata[5] is. A PMI jelentésében megelőző eszközként megemlítik (az Ericsson példáján) a nagy szervezetekben használható belső munkarotáció módszerét, mint a tanulás kiváló eszközét. Ez a projektmenedzserek világában is jól használható, feltéve, hogy az adott szervezet a tudatos, cégen belüli karrierépítés során alkalmazza.

5. A mesterséges intelligencia alkalmazása ma számos szervezet meghatározó kérdése. A mesterséges intelligencia – pontosabban a mélytanuló algoritmusok felhasználása – mára számos szervezet működését alakította át, ez a folyamat azonban elsősorban a fejlett világra jellemző. A Föld országaiban az ún. „AI Readiness Index” a bolygónk magas jövedelmű országaiban mutat magas értéket.

Fontos annak felismerése, hogy nem mindenütt alkalmazható eredményesen a mélytanulás, csak ott, ahol rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű korábbi adat. A megígéretesebb alkalmazása a technológiának talán a projektekben az előrejelzés [6]. Az egyéb alkalmazások egyelőre nekem inkább tűnnek tudományos-fantasztikus felvetésnek.

Megatrendekből, a fellegekből indultam; a célom az volt, hogy amennyire csak lehet, ereszkedjünk le a földre, a konkrétumok világába, ez meglehetősen felületesre sikerült. Az egyszeri magyar projektmenedzsernek érdemes időnként messzire néznie, ha másért nem, akkor azért, hogy amikor el kell adnia amagát és a projektjét, akkor fel tudja csillantani széles körű tájékozottságát. Ha a megatrendek felkeltették az Olvasó érdeklődését, ne habozzon eredetiben elolvasni a PMI Megatrends 2021 kiadványát!

Klimkó Gábor

 

-------------------------------

[1] lásd https://pmsz.hu/hireink/havi-mustra-egy-google-kereses-meglepo-eredmenyerol/

[2] lásd https://www.pmi.org/learning/thought-leadership/pulse/pulse-of-the-profession-2020

[3] lásd https://www.pmi.org/learning/thought-leadership/megatrends

[4] lásd https://www.greenprojectmanagement.org/

[5] lásd https://g7.hu/kozelet/20210121/van-kiut-a-kozepes-jovedelmi-csapdabol-de-magyarorszag-nem-azt-koveti/

[6] lásd https://www.toptal.com/project-managers/technical/ai-in-project-management, https://www.verozen.co.uk/2020/05/what-next-for-project-management/, https://project-management.com/how-companies-are-using-intelligent-automation-for-project-management/