Sokan úgy hiszik, hogy tudják milyen szavazási menetrendek léteznek, és hogyan kell egy társasházi vagy a PMSZ éves közgyűlési, esetleg más többfős testületben lévő szavazást – például egy kft. taggyűlési ceremóniáját – menedzselni. Az egyetemen is általában kikérdezem a hallgatókat erről, és mindig kiderül, hogy valójában nem tudják a szavazási matek lényegét.

Hogyan szavazzunk a PMSZ közgyűlésen? Milyen a többségi győzelem? 
Mennyivel kell több az 50%-nál: 1% vagy +1 egész szavazat a győzelemhez? 
Mi van, ha egyhangúság az elvárás? 
És vajon a jelenlévők voksát számoljuk, vagy az összes szavazásra jogosultét?

A jogászok utált válasza: „attól függ” – és azt hiszem, itt is ez a jó válasz. De szemléletes példákkal el tudom magyarázni.

Azt mindenki tudja, hogy általában többség dönt. Ez az egyszerű főszabály. De milyen többség: egyszerű többség, vagy minősített többség? És a minősített többségen belül kétharmad, vagy háromnegyed, vagy egyhangúság kell? Vegyük sorba.

EGYSZERŰ TÖBBSÉG: abban a helyzetben, amikor a jelenlévők (! de kizárólag a szavazásra jogosultak) leadott szavazatainak felénél több kerül az egyik döntésre, akkor a másik (az elvetett) döntés nem nyert. Ha kisebbségben vagy,  nem tudod érvényesíteni az akaratodat. Keress tehát szövetségeseket! Ha nemcsak a jelenlévők, hanem – az akár szavazásra meg nem jelent – összes szavazásra jogosult felénél több kell a döntéshez, az minősített többségnek számít. Ügyesen meg kell szervezni, hogy aki jelen lesz, biztosan szavazzon. Számoljunk! Van 5 tagja egy kft-nek, és mindenkinek 1-1 szavazata. Ha 3 fő megjelenik a taggyűlésen, 2 le tud szavazni 1-et, ha összebeszélnek. Ez egyszerű többség.  Az egyszerű többség mindig a jelenlévők 50%-át + plusz 1 egész szavazatot jelent, és nem 51%-ot. Ezt létszámra kell kivetíteni, nem ugyanannyi lesz 3 vagy 24 fő esetén.

MINŐSÍTETT TÖBBSÉG: Ha a társasági szerződés azt írja elő – maradva az előző 5 fős céges példánál –, hogy valamennyi cégtulajdonos 50%-ánál több szavazat kell a döntéshez, ahhoz legalább 3-an kellenek. Tehát ha 3 fő elment a taggyűlésre, akkor ott a jelenlévők egyhangúsága kell ehhez a döntéshez, mert ez felel meg az előbbi kitételnek is. Ilyen esetben az összes jogosult 50%-a és a jelenlévők egyhangú szavazata is minősített többségnek minősül. Ezen kívül lehetséges olyan eset is, hogy egyes döntésekhez további feltétel szükséges, például ha a jelenlévő vagy akár az összes szavazásra jogosult 2/3-ának egyetértése az előírás (ez egy 3 fős bizottságban szintén egyhangúságot jelenthet).

Nem tudom, hogy most tisztábban látod a jogi matekot, vagy inkább jól összezavartalak? Remélem az előbbi.

VAN-E TEENDŐD? Ellenőrizd a következő szavazás előtt, hogy milyen feltételekkel lehet meghozni a döntést – minden szavazatra jogosulttól kell-e többség; ez milyen többség?; vagy elég a megjelentek (jelenlévők) szavazatainak többsége? –, és matekozz egy kicsit előtte. Így biztosan nem érhet meglepetés a helyszínen, különösen nem, ha nincs minden szavazásra jogosult jelen.

Arra is figyelni kell, hogy a szavazásra jogosultak hány %-ának jelenlétéhez köti a gyűlés érvényességét az irányadó szabályzat, vagy szerződés, mert így előfordulhat, hogy sor sem kerül a szavazásra. Erről majd egy másik Tonik cikkben írok. Jó matekozást és szavazástervezést kívánok 2026-ban!

Baráti üdvözlettel,

Dr. Németh Gabriella PhD., LL.M 
Európa jogi és külkereskedelmi szakjogász
PMSZ Jogi és Közszolgálati Tagozat 
vezetője, egyetemi  adjunktus [SZTE]
www.szervezetiakademia.hu