Köszöntöm az Olvasót! 

Jó hírrel kezdek: létrejött[1] a PMSz Agilis Tagozata, melynek alakuló ülésén rögtön egy roppant izgalmas téma, az agilis érettség mérése került terítékre[2]. Az alakuló esemény interaktív, a résztvevők aktív hozzájárulására építő módon került levezetésre, ez az út szinte mindig nagy érdeklődést és lelkesedést vált ki, ezalkalommal is ez történt.

A tagozat szervezői Stefan Wolpers agilis érettségre vonatkozó ellenőrzőlistája[3] első két kérdésének górcső alá vételét kérték a februári teadélután résztvevőitől, az ötletbörze lebonyolítási szabályai szerint feldolgozva ezeket (FIGYELEM: Wolpers magát és a saját üzletét reklámozza a hivatkozásban szereplő webhelyen!) Van abban persze elég komoly költői túlzás és némi hályogkovács jellegű megközelítés, hogy valaki egy tizenötelemű ellenőrző lista állításaira adott igenlő válaszok száma alapján egy szervezet „agilis érettségéről” merjen megalapozottnak vélt véleményt nyilvánítani. Egy érettségi modell jóval több, mint egy ellenőrző lista, utóbbi segítségével egy szervezet adott szempontból vett „egészséget” („health check”) vizsgálhatjuk. Az érettségi modellek használata évek óta slágertéma a vezetési szakfolyóiratokban, olyannyira, hogy akár az ilyen modellek számbavétele is lehet egy szakcikk témája[4] (a téma iránt mélyebben érdeklődőknek ajánlom az előző hivatkozás irodalomjegyzékét).

Az akadémiai csűrés-csavarás helyett e helyütt Wolpers, általam eleddig ismeretlen zseniális hasonlatára, a „cargo cult” kifejezés használatára szeretném felhívni a figyelmet. A Wikipédián több példával[5] illusztrálják az a jelenséget, amikor egy bennszülött közösség okot vél találni arra, hogy mikor fog nehezen elérhető javakban részesülni, ezt nevezik „cargo cult”-nak. Az angol kifejezésre találó magyar fordítást adni kemény dió, az általam használt „hit alapú reménykedés” is meglehetősen izzadságszagú.

A mi esetünkben a bennszülöttek az agilis fejlesztési módot használni kívánó csapat; a manna, a Szent Grál pedig, aminek elnyerésében a bennszülöttek reménykednek, az az eredményes és hatékony fejlesztési módszer birtoklása. Wolpers negatív jelentéstartalmú kérdései (azaz ebben az esetben egy állítás elfogadása rosszat jelent) inkább emlékeztetnek a kritikus sikertényezők módszerének[6][7] alkalmazására, mintsem egy érettségi modellre; de ez keveset von le az alapgondolatból, nevezetesen, ha valaki a mögöttes célok megértése és a szükséges feltételek megléte nélkül, dogmatikusan, rituálék tartalom nélküli reprodukálásával próbál meg egy rendszert kialakítani, akkor könnyen délibábot kergethet.

Wolpers ellenőrzőlistája viszont az az eszköz lehet, ami megmutatja Pomádé király új ruhájának igazi valóját, azaz egy fejlesztőcsapatnak érdemes a tükörbe nézni (azaz választ adni Wolpers kérdéseire). Van itt azért némi csalafintaság, mert szerzőnk nem ad pontos eligazítást a tekintetben, mikor kell például a következő állítással egyetérteni: „A Scrum-csapatokra gyakran nyomást gyakorolnak határidőkre vagy rögzített ütemtervekre való hivatkozással” („Deadlines or fixed schedules are frequently used to pressure Scrum Teams”)? Mit jelent itt a „gyakori”, meg a „nyomásgyakorlás”? És persze további kérdések felett is tort ülhetnek a szőrszálhasogatók. Az ellenőrzőlista kitöltése emiatt ideális esetben inkább csoportos (és időigényes) feladat, mintsem egy vezetőé, továbbá nem egyszeri időtöltés kellene legyen, hanem rendszeresen meg kéne ismételni.

A feladat az agilis szemlélet alkalmazása a munka eredményes megszervezésében és ennek a folyamatnak során a tankönyvek biflázása és az olvasottak gondolkodás nélkül gyakorlatba történő átültetése szinte bizonyosan kudarcra van ítélve. Messianisztikus elvárásokat dogmatikusan rendszerint nem lehet elérni. Wolpers ellenőrzőlistája arra jó, hogy felismerjük, hogy csapdába estünk; abban azonban már nem segít, hogy ki is szabaduljunk belőle. Ezért a tudásért már fizetnünk (kellene) a szerzőnek.

Van szerencsére olyan, magyarul is elérhető és ráadásul nagyobb vadra, az agilis átalakulás (transzformáció) témájának helyes kezelésére lövő könyv, amely a diagnózis mellett utat is mutat. Ez pedig Rigby, Elk és Berez „Csináljuk jól az agilitást! Transzformáció káosz nélkül” [8].c című műve. A szerzőhármas művét olyan vezetőknek írta, akik agilis átalakulást vezényelnek le, mondanivalójukat konkrét esetek bemutatásával illusztrálják, ami hitelessé teszi a könyvüket. A szerzők felhívják a figyelmet a hamis prófétákba vetett feltétlen hit veszélyeire; a létszámból (méretekből) adódó nehézségekre; a vezetés szerepére; a tervszerű működés és az agilis szemlélet összehangolásának kérdéseire. A könyv jelmondata ugyan egy igazi amerikai lózung, de a mű egésze ezt megbocsáthatóvá teszi "Ha ön és a csapata nem élvezi az agilitást, akkor rosszul csinálja!” („If you and your team are not having fun with agile, you’re not doing it right”). A téma aktualitását mutatja, hogy szerzőink a témában alig egy éve, 2022 márciusában adtak közre egy publikációt[9] a Harvard Business Review-ban.

A cél az örökzöld vezetői feladat: érjünk el többet, jobbat, gyorsabban és olcsóbban! Más feladat persze egy kisebb csapatban vagy egy nagyobb szervezetben az agilis szemlélet alkalmazása, ehhez érteni kell a használt fogalmakat. A nagy tervekkel útra induló agilis tagozat a megértésben és releváns tudás gyarapításában ígér segítséget a területtel ismerkedőknek és a már tapasztalattal bíró, gyakorló szakembereknek egyaránt. A tagozat alapító tagjaként ajánlom tehát jó szívvel rendezvényeinket az érdeklődők figyelmébe! Kérem kövessék figyelemmel hírlevelünket és megújult honlapunkat, és ha felkeltené egy esemény az érdeklősüket, szánják rá az idejüket! A tagozat soron következő rendezvénye személyes részvétellel kerül lebonyolításra, lásd https://pmsz.hu/rendezvenyeink/pmsz-agilis-tagozat-2023-marcius-workshop/. Szeretettel várunk mindenkit a virtuális térben!

Klimkó Gábor

[1] lásd https://pmsz.hu/hireink/februarban-indul-az-uj-agilis-tagozat/ 

[2] lásd https://pmsz.hu/rendezvenyeink/projektmenedzsment-szakmai-teadelutan-2023-februar/

[3] lásd https://age-of-product.com/cargo-cult-agile-state-agile-checklist-organization/

[4] Mirihagalla, P., & Vastag, G. (2022). Maturity models: Taking stock and moving forward. HUNGARIAN STATISTICAL REVIEW: JOURNAL OF THE HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE, 5(1), 3-28

[5] lásd https://en.wikipedia.org/wiki/Cargo_cult

[6] Bullen, C. V., & Rockart, J. F. (1981). A primer on critical success factors. Massachusetts Institute of Technology

[7] Forster, N. S., & Rockart, J. F. (1989). Critical success factors: an annotated bibliography. CISR WP No. 191, Sloan WP No.. 3041-89. Massachusetts Institute of Technology

[8] Rigby, D., Elk, S. & Berez, S.H. (2020) Csináljuk jól az agilitást! Transzformáció káosz nélkül. HVG könyvek

[9] lásd https://hbr.org/2022/03/purposeful-business-the-agile-way

Kép forrása: unsplash